Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

Zielbauer György a Vas megyei Volksbund szervezkedésről adott összefoglaló képet. Ennek előzményeképpen a megyei nemzetiségi lakosságnak számszerű alakulásáról beszélt. Hallottuk, hogy a 20. szá zad elején majdnem 120 ezer főnyi német lakos Vas megye községeiben részben a trianoni rendezés, másrészt a természetes asszimiláció folytán 1940-re hét és félezer főre csökkent. Az előadó ezután 1940-ig áttekintette a nyugatmagyarországi német nemzetiség mozgalmait, majd utalt a német nyelvű iskoláztatás kérdéseire. Megállapította, hogy a német anyanyelvű iskolák tanulóinak létszáma az 1938 évihez viszonyítva 1944-re kissé csökkent. A Volksbund iskolákban azonban csak a német nemzetiségű tanulóknak mintegy kétharmad részét oktatták. Az előadásban elhangzott még az a megjegyzés is, hogy a német családok jórésze a Volksbund befolyása miatt a náci propaganda hatása alá került, s ez különösen megmutatkozott az SS toborzások alkalmával, és rányomta bélyegét a hűségmozgalomra is. Füzes Miklós a Baranya megyei Hegyháton levő községekben mutat ta be a németek mozgalmait az 1934-1944 közötti időben. Az előadó azzal kezdte fejtegetéseit, hogy a Hegyháton egyidőben lépett fel a magyar nemzeti szocialista mozgalom és a német birodalmi gondolatot hirdető irányzat. Hamarosan a fasiszta Németország által támogatott csoport lett úrrá a tagság nagyobb részének megszerzéséért indított küzdelemben. Agitációjuk agresszív jellegét tükrözte a Führer írásainak, beszédeinek terjesztése, és a birodalomból érkezett hivatásos agitátorok gyakori megjelenése a községekben. A Volksbund szervezetek létrehozása - különösen a kezdeti időkben - még mérsékeltebb politikai követelések közepette történt, de az 1941. június elején Pálén megrendezett ünnepségen már német vezényszóra, egyenruhában az "Engeland Lied"-et énekelve vonult fel 500 fő. A járásban egy esztendő múltán a Volksbund mozgalomban erős hanyatlás volt 68