Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

álló iskolákat, illetve iskolaszékeket nem kötelezhette arra, hogy könyvtárakat szervezzenek. Az 1910-es évek elején azonban már 11 állami népiskola felállítására került sor, melyekben volt könyvtár is. A könyvek a kor liberális szellemét terjesztették a tanulóifjúság és a felnőtt lakosság körében, amit azonban a háború alatt nacionalista beállítottságúra kívántak szűkíteni. Természetesen jelen voltak a könyvtárakban a 19. századi magyar irodalom legszebb termékei is. Rajcsi Péter

: A mohácsi gimnázium története című előadás bevezetőjében áttekintette az 1900. évet megelőző városi iskolák múltját majd bemutatta a városi vezetésnek azokat az erőfeszítéseit, melyek végül is, 1935-ben a városi gimnázium megszervezéséhez vezettek. A gimnázium felállítását a városi vezetőkön kivül a kor tanügyigazgatási szakemberei is támogatták: pl. Hóman Bálint kultuszminiszter, Mátrai Rudolf, a székesfehérvári tankerület főigazgatója, Szily Kálmán államtitkár. Az első tanévben első és ötödik osztályt indítottak, majd fokozatosan 1938-ig benépesült a 8 osztály, megnyílt az internátus is. Az előadás a gimnázium háború alatti működésének ismertetésével fejeződött be. Kalácska László

: A sárbogárdi községi gimnázium történetét adta elő. A gimnázium 1920-1928 között működött. Létrejöttét a helyi lokálpatriotizmusnak köszönhette, fenntartását a helybeli egyházközségeknek, a gimnáziumi egyesületnek. A tanulók zöme helybeli, de a Mezőföld sok községéből is jöttek ide tanulók. /Szekszárd és Székesfehérvár között ugyanis nem működött gimnázium./ A 150-nél is több tanulót foglalkoztató középiskola azonban anyagi támogatás hiánya miatt megszűnt, melyet gyűlölködés, irigység is kísért. Az igazgató Sopronba távozott, ahonnan nem is tért vissza Sárbogárdra. "De vajon Periklész ragyogó Athénjéből visszakívánkozott 63