Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

nyeit vázolta. Megemlítette azonban, hogy ez az iskola nagymultú, egyike azon népiskoláknak, melyek már a 18. század közepén léteztek. A népiskola nemes tradícióihoz híven a 2D. század első felében működő "mesterek" is helytálltak a nevelés területén. Az előadás ezután a tanítókról, a tantervről, a tantárgyakról, az iskolaépületről és a tanítói házról, az iskolaév idejéről, a felszerelésről, a népiskolai könyvtárról, az ismétlő és a vasárnapi iskoláról emlékezett meg. Kotnyek István

: Felnőttoktatási törekvések Zala megyében a századforduló után című témában említette, hogy az 1875-ben visszaszoruló országos felnőttoktatási akció után e területen a század végéig további kezdeményezés nem történt. Igaz, nem vált ez az akció tömegmozgalommá, de egy-egy törvényhatóságban indított tanfolyam számszerű eredményét mégis jelentősnek kell minősíteni. Zala megyében például 3 év alatt 1000-nél is több személy tanult meg írni-olvasni. A nyolcvanas években a nagykanizsai tanítókör a kérdést újólag felvetette, a többi között a nem magyar anyanyelvűek számára tartandó nyelvtanfolyamok szükségességét is hangoztatták. A tanügyi kormányzat azonban csak a századforduló utáni években, a munkásmozgalom fellendülésének lefogása érdekében ébredt rá a felnőttoktatás, közte a munkásrétegek nevelésének nélkülözhetetlenségére. Zala megyében e feladatot az 1908-ban létrehozott közművelődési egyesület vállalta magára. Az egerszegi munkásgimnázium 1909-1910 között működött szép eredménnyel. Tóth Tamás

: Az Esztergom megyei népiskolai könyvtár helyzetét vizsgálta a századfordulótól az első világháború befejezéséig. Említette, hogy a népiskolai könyvtárakat intézményesen 1902 után szervezték meg. A tanfelügyelő tett ugyan bizonytalan lépéseket a könyvtárak felállítására, de a szinte 100%-osan felekezetiekből 62