Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

az ipari munkásság is az ipartelepek körül. A harmincas évek elején a városban 69 gyári jellegű ipartelep működött. Ezek alapítása a 19. század második felétől szinte folyamatosan történt. A kereskedelmi tőke kezdte elveszíteni a gabonakereskedelemben korábban betöltött szerepét; a pénzt a burzsoázia ipari vállalkozásokba fektette. A gyáripari város kialakulása maga után vonta az infrastruktúra kiépítését is. Horváth Ferenc

: Az ipari fejlődés néhány kérdését vetette fel, amely a 19-20. század fordulóján Vas megyében jelentkezett. A Dunántúlnak ezen a részén erős a nyugati tőkebefelyás. Az iparosítást a külföldi tőke 3 városban: Szentgotthárdon, Sárváron és Szombathelyen vitte véghez. Mindhárom város kitűnő vasúti összeköttetésekkel rendelkezett, de a meghajtó energia, a villamos áram is rendelkezésre állott. A külföldi tőkés nem egy esetben régi technikát hozott ezekbe a városokba, ahol az olcsóbb munkaerő felhasználásával kamatoztatni tudta elavult gépparkját. X A művelődéstörténeti szekciót Kanyar József vezette, aki elsőként Gerencsérné Horváth Évának adta meg a szót. Az előadás a nádasladányi római kat. elemi népiskola jelen század elejei történetét vázolta. Említette, hogy a községben a 20. század elejéig a népiskolai oktatásnak már évszázados hagyománya volt. A szomszédos Jenő község tanköteleseivel együtt a tanulók létszáma 100 fő körüli. Az előadás szemléletes képet alkotott a népiskolai oktatási mechanizmusról, szólt a tanulók társadalmi bázisáról, az iskolalátogatási mulasztásokról és ezek - főleg szociális - kiváltó okairól. Reöthy Ferenc

: A kőröshegyi református iskola működését mutatta be előadásában és súllyal a 20. század első felének esemé61