Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

fa állomány 1895 és 1935 között hétszeresére nőtt, de gyümölcsnemen­ként is változott a növekedés: kajszi, mandula, őszibarack, cseresz­nye és szilvatermelés kiugró mennyiségű volt Fejér megyében. Felvevő piac a főváros és a főváros környéki települések lettek. Különösen magas a gyümölcstermelés Oiósd, Pusztazámor, Érd, Tárnok, Sóskút községekben. A szőlőket a múlt század végi filoxére nagyobbrészt elpusztította, de a jelen század elején már újratelepített és ter­mőre fordult fiatal szőlőültetvények vannak. A szőlők megújítását állami vonalon is szorgalmazták. 1896-ban jelent meg a szőlőfelújí­tási törvény. A felszabadulásig újabb 200 hektár területet vontak be a szőlőtermelésbe. lukács László : Méhészeti újítások Csákváron a századforduló évtizedeiben című hozzászólásában a falusi agrárkérdés egy speciá­lis területét boncolgatta. A csákvári plébános méhészetében jelen­tős újításokat vezetett be a maga által szerkesztett újszerű kap­tárral, amelyet országszerte a glébános nevéről Mayer-féle kaptának ismertek. Mayer Károly egyébként kiemelkedő szellemiséggel megáldott férfiú volt, aki több nyugati nyelvet is beszélt. Teológiai munkás­sága mellett méhészeti újításai is őrzik tevékenységét. Egy másik speciális kérdéssel Demeter Zsófia foglalkozott, aki a mezőkomáromi mezőgazdasági gépgyártás témáját boncolgatta. Az üzem viszonylag későn alakult, kisüzemi szinten maradt, de úgy látjuk, hogy a tulajdonos, Baranyai István nem is törekedett arra, hogy ennél nagyobb teljesítményt nyújtson. Átlag 20 fős munkásgár­dával állítatták elő itt a vasekéket, fogasokat, darálókat, vetőgé­peket. Leghíresebb terméke a könnyű vaseke volt. A gépműhellyé emelkedett üzem mellett gépkereskedést is nyitottak. A vásárlást készpénz helyett gabonával vagy más termékkel is ki lehetett egyen­líteni. Egyik üzlettárs, Baranyai veje Kardos Imre Székesfehérváron 54

Next

/
Thumbnails
Contents