Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

a Budai úton 1938-ban gépműhelyt nyitott. Serényi Antal

: Az állateg észségügyi igazgatás Fejér megyében 1900-1945 között című korreferátumában leszögezte, hogy kimondottan állategészségügyi igazgatásról csak a 20. század eleje óta beszélhetünk. Az 1900. évi 17. te. államosította a törvényhatósági állategészségügyi igazgatást. Ez annyit jelent, hogy a hatósági állatorvosokat a járásokba, a megyei váro-sokba, a törvényhatóságokba a földművelési miniszter nevezte ki ezután Fejér megyében is. 1 törvényhatósági állatorvos, 1 városi és 5 járási állatorvos működött. 1938-ban az állami állatorvosok mellett 25 helyhatósági és 15 magánállatorovs működött. X A város- és ipartörténeti szekcióban 14 előadás hangzott el. A szekciót T. Mérey Klára vezette, aki "Az iparosodás hatása DélDunántúl településeire 1920-1942" címmel tartott referátumával vezette be a tanácskozást. Kiemelte, hogy az előző településtörténeti konferencián elmondott témáját folytatja, s vizsgálódásait kiterjesztette a nagy- és kisipar, a háziipar területeire. Úgy látta, hogy a háború utáni évtizedben az 1914 előtti időkhöz viszonyítva az ipari fejlődés visszaesett, majd tartósan stagnált. Az elcsatolt dunántúli területeken jelentős ipar volt: például a baranyavári cukorgyár, vagy a csáktornyai ipari bázis. Több déldunántúli településen elindult ugyan némi ipari fejlődés, de ez jórészt a mezőgazdasági termeléshez, azután az építőanyagiparhoz kötődött, melyet az agárárváiság lelassított vagy tönkretett. Reorganizálásuk a válság elmúlása után megtörtént. Kiugró fejlődés azokban a településekben ment végbe, melyeket vasutak vagy Közlekedési utak szeltek át. 1940-ig a vizsgált területen 25 olyan település létezett, me55