Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

korszak végéig elodáztak. Molnár Gyula

: Agrárproletárok Fejér megyében 1900-1945 című felszólalása az agrárstruktúrában helyet foglaló mezőgazdasági cselédek és földmunkások helyzetével foglalkozott. Megállapította a többi között, hogy azok a társadalmi tendenciák, melyek Fejér megyében a két világháború közötti időkben jelentkeztek, jelen voltak az ország más részein is, de a nagybirtok súlya miatt ezek Fejér megyében fokozottabban érvényesültek. A felszólaló következtetéseit a népszámlálási, azután a gazdacímtárakból vett adatokkal támasztotta alá. Záborszky Miklós

: Csór a 20. század első felében című előadásából megtudhattuk, hogy a kietlen adottságú községben az állattenyésztés volt egyedül jövedelmező foglalkozás. Az egykor virágzó szőlő- és gyümölcstermesztés a 20. század elején már nem létezett. A kertkultúra megvalósítására törekvés indult meg az 1920-as években, de az öntözőrendszert nem tudták kiépíteni. A községben ipar nincs, így a lakosság a mezőgazdaságból élt. A földbirtok szerkezetet Csórón is a nagybirtok uralja, de a telkes gazdák vagyona is jelentős. Ez az 1000 kat. holdas Nedeczky-féle uradalom felparcellázásával bővült. Az agrártársadalom alsó fokán a napszámosok és a cselédség elég jelentékeny száma állott: á 20. század elején 350 család. A demográfiai helyzet stanált; a telkes református családoknál az egykezes jelei mutatkoztak, de az agrárproletároknál sincs 2-3 gyereknél több. Úgy látszik felismerték, hogy a falu határa nem nyújt több életlehetőséget a csóri családoknak. Lasky Gyula

: Az ellenforradalmi rendszer földbirtokreformja Lovasberenyben című korreferátumában vázolja a nagybirtokos osztály ellenállását a Nagyatádi-féle földreform ellen. A birtokos osztály ezzel kapcsolatos véleményét a vármegyei törvényhatósági bizott52