Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

FARKAS GÁBOR A Dunántúl településtörténete 1900-1944 1981. november 10-11-én rendezték meg Veszprémben az MTA veszprémi akadémiai bizottság /VEAB/ S2ékházában az ötödik alkalommal a településtörténeti konferenciát. A rendező szerveket: az MTA pécsi akadémiai bizottsága VIII. sz. szakbizottságát, a VEAB történelmi szakbizottsága településtörténeti munkabizottságát és a Magyar Történelmi Társulat dunántúli szervezeteit /pécsi, szombathelyi és székesfehérvári/ a Veszprém megyei Tanács Művelődési Osztálya anyagilag támogatta. A konferencia megnyitására november 10-én került sor, 10 órakor. A résztvevőket, - mintegy 120 főt - a VEAB elnöke üdvözölte. Ezután Pölöskei Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár tartotta meg bevezető előadását; vázolta az 1900-1944. közötti időszak főbb településtörténeti kérdéseit. Rámutatott, hogy a tárgyalt évtizedek ben tovább hatnak a 19. század második felére kialakult gazdasági és társadalmi erőviszonyok. Ezt az időszakot azonban az első világháború, majd a trianoni rendezés zárta le. Bár a dunántúli országrészből alig került terület átcsatolásra, mégis a fejlődés megtorpanását észlelni 1920 után. A stagnálásból való kiemelkedést jelzi az ipartelepek számának gyarapodása, az urbanizáció előrehaladása, általában az infrastruktúra kiépítése. 1920 után a Dunántúl szerepe megnövekedett az ország életében. Az ipari struktúra új elemekkel bővült a harmincas években, de a mezőgazdaságot továbbra is átszőtte a feudális eredetű nagybirtok. Ez a gazdasági helyzet vetítődött politikai síkra. Az ellenforradalom uralkodó elitjét túlnyomó több47