Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Szűcs László: Ember Győző: Magyar levéltári terminológiai lexikon, [Bp.], 1982. / 417–424. o.

egyeseket a táviró szalag felragasztásával, másokat kézirással, megint másokat gépirással rügzitettek, stb. A pártarchivumok szóhasználatának figyelmen kivül hagyása folytán hiába keresünk a terminológiában olyan fogalmakat, vagy a fogalom e területen honos alkalmazását illető magyarázatot és ál­lásfoglalást, mint fondcsoport, őrzési egység, őrzési egységjegy­zék, őrzési egység leltár, nyitó jegyzőkönyv, záró jegyzőkönyv, belső leltár, stb. Sőt más fogalom magyarázata, mint pl. az órjegyé sem veszi figyelembe a pártarchivumok gyakorlatát. A bevezetésben a szerző maga is vitatott kérdésként említi a terminológia szerkezetét. Elsősorban a betűrendi, avagy a tematika elrendezés problematikáját emeli ki. Elfogadhatók azok az érvek, amelyeket a fogalmak tematikai rendszerzésének védelmében felhoz, nevezetesen, hogy igy egy fogalom környezeti összefüggéseit együtt találja a használó -, bár annak is meg lett volna az előnye, ha az olvasó nem csak áttételesen, mutató segitségével találhatná meg az éppen keresett kifejezést és magyarázatét. Az elmélyültebb tanulmá­nyozást pedig a tematikai összefüggéseket megvilágító, függelékben elhelyezett táblázat is kielégítően szolgálhatta volna. Vitathatók azonban más szerkesztési megoldások is. így nem szerencsés az iro­dai ügyvitel fogalmi kategóriáinak az egész terminológia végére helyezése. Ezt feltétlenül az irattár fogalmi kategóriához kellett volna csatlakoztatni, mint ahogyan az irattár maga az irodai ügy­vitel szerves részét képezi. Szerencsésebb lett volna továbbá nem a levéltár-tudomány fo­galmi kategóriával, hanem az írás, az irat, valamint a levéltári anyag fogalmaival - mint az egész levéltártudomány és a levéltári munka alapelemeivel - indítani a terminológiát, és a levéltár-tudo­mány fogalmi kategóriával mintegy betetőzésként zárni az áttekin­423

Next

/
Thumbnails
Contents