Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Szűcs László: Ember Győző: Magyar levéltári terminológiai lexikon, [Bp.], 1982. / 417–424. o.

egyeseket a táviró szalag felragasztásával, másokat kézirással, megint másokat gépirással rügzitettek, stb. A pártarchivumok szóhasználatának figyelmen kivül hagyása folytán hiába keresünk a terminológiában olyan fogalmakat, vagy a fogalom e területen honos alkalmazását illető magyarázatot és állásfoglalást, mint fondcsoport, őrzési egység, őrzési egységjegyzék, őrzési egység leltár, nyitó jegyzőkönyv, záró jegyzőkönyv, belső leltár, stb. Sőt más fogalom magyarázata, mint pl. az órjegyé sem veszi figyelembe a pártarchivumok gyakorlatát. A bevezetésben a szerző maga is vitatott kérdésként említi a terminológia szerkezetét. Elsősorban a betűrendi, avagy a tematika elrendezés problematikáját emeli ki. Elfogadhatók azok az érvek, amelyeket a fogalmak tematikai rendszerzésének védelmében felhoz, nevezetesen, hogy igy egy fogalom környezeti összefüggéseit együtt találja a használó -, bár annak is meg lett volna az előnye, ha az olvasó nem csak áttételesen, mutató segitségével találhatná meg az éppen keresett kifejezést és magyarázatét. Az elmélyültebb tanulmányozást pedig a tematikai összefüggéseket megvilágító, függelékben elhelyezett táblázat is kielégítően szolgálhatta volna. Vitathatók azonban más szerkesztési megoldások is. így nem szerencsés az irodai ügyvitel fogalmi kategóriáinak az egész terminológia végére helyezése. Ezt feltétlenül az irattár fogalmi kategóriához kellett volna csatlakoztatni, mint ahogyan az irattár maga az irodai ügyvitel szerves részét képezi. Szerencsésebb lett volna továbbá nem a levéltár-tudomány fogalmi kategóriával, hanem az írás, az irat, valamint a levéltári anyag fogalmaival - mint az egész levéltártudomány és a levéltári munka alapelemeivel - indítani a terminológiát, és a levéltár-tudomány fogalmi kategóriával mintegy betetőzésként zárni az áttekin423