Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Szűcs László: Ember Győző: Magyar levéltári terminológiai lexikon, [Bp.], 1982. / 417–424. o.

levéltári intézmény, levéltári őrzőhely, levéltári anyag/, mig a további tizenöt fogalmi kategóriába a levéltári munka egyes területeivel /anyaggyarapítás, anyagvédelem, konzerválás és restaurálás, reprográfia, rendezés, selejtezés, segédletkészítés, kiadványkészítés, közművelés, tájékozttás, kutatószolgálat, könyvtári szolgálat, képzés, igazgatás, irodai ügyvitel/ összefüggő fogalmak kerültek. A legtöbb fogalom a rendezés /287/, majd sorrendben a levéltári igazgatás /235/, a kiadványkészítés /207/, az irattan /147/, a segédletkészités /13'8/, az irodai ügyvitel /130/, reprográfia /128/ és az irattár /112/ fogalmi kategóriában található. A többi fogalmi kategória száznál kevesebb meghatározást ölel fel, legkevesebbet a képzés /25/, a közművelés /26/, a levéltártudomány /27/ és a tájékoztatás /29/ csoportjában. A fogalmi kategóriák s az egyes kategóriákban található fogalmak már önmagukban is jelzik a magyar levéltári szaknyelv - s közvetve a szaktudomány - fejlettségét. Ebből a szempontból figyelmet érdemel például, hogy mig az anyagvédelem és az ennek egyik speciális ágát képező konzerválás és restaurálás külön-külön szerepel /sőt a reprográfia is, ami jelentős részben szintén ide csatlakozik/, ugyanakkor nem különül el a gépi adatfeldolgozás, sőt más fogalmi kategóriákon belül is csak érintőlegesen tünik fel. Meglepő az is, hogy milyen sok fogalom helyezkedik el a levéltári igazgatás fogalmi kategóriában - s ezzel szemben milyen kevés a levéltártudomány kategóriában. Látva ezeket az aránytalanságokat már-már az is felmerül az olvasóban, hogy az egyes fejezeteket esetleg nem egyforma mélységig dolgozták ki - és alighanem nem egészen alaptalanul merül fel ez a gyanú. Maga a szerző is irja a bevezetőben, hogy az irattan fogalmi kategóriába pl. csak az általános jellegű irattipusokat vette 42G