Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Révész Tamás Mihály: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848. Bp., 1980. / 403–407. o.

talomból kifolyólag arra törekedett, hogy minél nagyobb közigazgatási feladatkört szerezzen magának. Területén a megyei szervek mellett - vagy éppen ezek rovására - közigazgatási tevékenységet fejtett ki. A világi nagybirtok közigazgatási tevékenységét - ha a birtokigazgatásban vagy a megyei közigazgatásban személyesen részt vett - a földesúr, vagy a testületi szervek végezték. Esetleg a földesúr részben átengedte a birtokán fekvő falvaknak és mezővárosoknak . A nagybirtok közigazgatási funkcióinak /a szerző 13 ilyet különböztet meg/ ismertetése talán a kötet legérdekesebb része

. A nagybirtoknak jelentős érdekei fűződtek ahhoz, hogy tájékozva legyen az ország és a megye dolgairól. Az Esterházy és a Károlyi birtokok testületi szervei az országgyűlés munkáját is figyelemmel kisérték. Az Esterházy hercegi hitbizomány pl. az ügyészt és a levéltárost küldte az országgyűlésre. Nagy gondot forditottak a megyegyüléseken való részvételre, elsősorban az adókivetés miatt. Az uradalmakra a megyegyüléseken egy összegben kivetett állami és megyei adót a tisztiszék bontotta le a falvakra. A kivetés alapjául szolgáló összeírást az uradalmi tisztek készitették. Az adót vagy a falusi biró és esküdtek, vagy a nagyobb uradalmakban a gazdatisztek szedték be. A hátralékot nem a megyének, hanem az uradalmi vezetésnek jelentették. A beszedett adót egy összegben fizette be ' az uradalom a megyei pénztárba.. Az adókivetésen és -beszedésen kivül - kétségtelenül másik középkori maradványként - az uradalmak közvetlen katonatartást, -úllítást is végeztek. Ennek szétosztása, a felmerült panaszok orvoslása, a birtokkormányzat fontos feladata. Közreműködött az uradalom a katonafogásban, az ujoncállitásban is. A nemesi felkelések legénységét az uradalmak zsoldért állították. Az Esterházy 405