Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Révész Tamás Mihály: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848. Bp., 1980. / 403–407. o.

RÉVÉSZ TAMÁS MIHÁLY: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata ±711-1848 Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet. 5. 335. pp. A kötet az Országos Levéltár hatóság- és hivataltörténeti sorozatában jelent meg. Ez is jelzi, hogy a szerző nem gazdaságtörté neti, hanem hivataltörténeti művet írt. Több évtizedes levéltári munkája során számos nagybirtok-kormányzati anyaggal került közvetlen kapcsolatba, amit ebben a könyvében messzemenően hasznosít. Megvizsgálta a legnagyobb családi és uradalmi levéltárakat, köztük a Batthyány, Csáky, Dessewffy, Erdödy, Esterházy, Festetics, Habsburg, Kállay, Károlyi, Lónyay, Széchenyi és Zichy családét. Ezekből a levéltárakból merített hihetetlenül nagyszámú adat alapján von le általános következtetéseket. A birtokkormányzatot nagyrészt a tulajdonos és a birtokot /birtokokat/ vezető szervek irányítása mellett működő testületei /tisztiszék, gazdasági bizottság stb./ végezték. A nemzetségi tulajdonban lévő birtokoknál döntő szerepe volt a magánigazgatás egyik különleges fajtájának, a családi igazgatásnak /családülés/. A szerző hangsúlyozza, hogy a magyarországi nagybirtok a 18. században jutott el kormányzati-irányítási rendszerének a létrehozásáig. Ez a kor a nagybirtok megerősödésének az ideje; ebben kétségtelenül szerepe volt a szervezeti elemeknek is. A folyamat kezdete a 18. század első évtizedeire, zárőévszáma 1848-ra esik. Az 1745-1750-ig tartó korszakra a korábbi kormányzati szervek 403