Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - ADATTÁR - Sipos Antalné: Aigner contra Athenaeum: felhívási per néhai Petőfi Sándor műveinek kiadása tárgyában, 1879–1881 / 283–361. o.

gát izgatta fel; nagy érdeklődést keltett irői, jogászi és újságirói körökben, ahol közismert volt az Athenaeumnak Petőfihez való joga. A közvéleményt nem az érdekelte elsősorban, hogy melyik kiadó nál fog megjelenni Petőfi; azt várták, hogy a felek egyike majd bírósághoz fordul s a biróság döntése - remélték - olyan precedenst teremt, mely végre kimozdítja a holtpontról az akkor még "szellemi tulajdon"-nak nevezett szerzői jog" ügyét. 12 A Vasárnapi Újság 1879. november 2-i számában jelent meg a következő tudósitás: "Petőfi Sándor összes müveire hirdet előfizetést Aigner Lajos. A kiadás, mely a magyar nép halhatatlan és felejthetetlen dalnokának nemcsak költői, hanem prózai minden munkáját fogja - ha megjelenhet - tartalmazni, mintegy 35-40, öt-öt ives füzetre van tervezve, nyolczadretben, diszes kiállításban, fametsze tekkel. Havonként két füzet jelnnék meg; egynek ára 30 kr. S igy az egész nagy munka 10-12 forintba kerülne s mintegy másfél év alatt fejeztetnék be. Ha megjelenhet

, mondjuk, - mert megjelenése egy nevezetes irodalmi jogi kérdésssel van kapcsolatban. Németországi példa s hasonlat szerint - hol tudniillik az irói tulajdonjog törvényekkel van szabályozva, - valamely iró müveinek tulajdonjoga, halála után 30 évvel évül el, s müvei akkor köztulajdonná válnak. Ámde nálunk az irói tulajdonjogra még nincs külön törvény; s Petőfi, még életében örök időkre adta el költeményei tulajdonjogát Emich Gusztávnak, kiről az, szerződés által, az Athenaeum irodalmi társulatra szállt át. Az Athenaeum valószínűleg, törvény útján kisérlendi meg e tulajdonjogot érvényesíteni - ha az tényleg megtámadtatik. A jogi kérdés eldőlése elé tehát kétszeres érdekkel nézhetünk; mert legnépszerűbb s munkáiban legterjedtebb irónk szellemi termékeiről, s mert egy messzeható s különösen fontos jogi kérdésről van szó." ?9i \