Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A breszt-litovszki béketárgyalások / 197–282. o.

A bécsi levéltári anyag lényegében nem módositja a véleményt, amelyet a breszt-litovszki béke jelentőségéről a történetírás megalkotott, de új szinekkel gazdagitja az események soráról s a szereplőkről, mindenekelőtt a szovjet delegátusokról kirajzolódó képet. Bizalmatlanul, gyanakodva néztek ezekre a - nyugati diplomaták számára valóban - különös emberekre. Néha ugy érzik, nem lenne szabad, egyenesen árulás szóba állni velük: Czernin le is irja naplójába, hogy, ha nem állna a központi hatalmak mögött a franciák és angolok könyörtelen követelése a feltételnélküli megadásra, egyszeüen félbe kellene szakitaniok a tárgyalásokat, Pétervárra kellene menetelniük és "rendet" teremteniük. Hoffman, porosz generális viszolyogva jegyzi fel: mivel a szovjet küldöttségben szereplő egyszerű munkás, paraszt, matróz és altiszt fődelegátusok, mig a volt cári tengernagyok, tábornokok és vezérkari tisztek csak szakértők voltak, a tárgyaló asztalnál és az ünnepélyes étkezéseknél kénytelen volt például Altvater orosz admirálist lejjebb ültetni a munkásnál, parasztnál, matróznál és altisztnél. A hivatalos jelentések a szovjet delegátusok naiv világszemléletéről szólnak. Lenézően beszélnek szellemi nivójukről s ugy látják, hogy a béketárgyalásokat csak sajátos nézeteik propagálására használják fel. Biznak - a jelentések szerint - abban, hogy a központi hatalmak, de az antant országaiban is rövidesen orosz mintájú felkelések törnek ki. Közlik, hogy öntudattal hivatkoznak arra, hogy ott is, tudniillik Európa nyugati felében is élnek bolsevikok. Nein 5 "... so ware- es richtig, mit diesen Leuten gar nicht zu verhandeln, nach Petersburg zu marschieren und Ordnung zu machen." lm Weltkriege, 299. 1. 6 Der Krieg der versaumten Gelegenheiten. 193. 1. 202 / ! ^^—^— i i »