Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Herczeg Mihály: Adalékok a nagy és középbirtok területi változásaihoz a századfordulótól a felszabadulásig Orosházán és környékén / 93–128. o.

ban osztotta fel: gr. Károlyi Gyula kapott 9/30 részt, gr. Károlyi Viktor 7/30-ot, gr. Károlyi István 7/30-ot és gr. Károlyi Tibor is szintén 7/30-ot. Gr. Károlyi György leszármazó i családi tanácskozmányon úgy döntöttek, hogy édesatyjuk javaiból egynémely részt azért hagynak közösben, hogy az akkor még tetemes közös terhek fedezését biztosítsák. A közös javak megosztását az osztályos testvérek 1890-ben határozták el. Gróf Károlyi György gyermekei, a szokáshoz híven, igyekeztek jeles családokkal, vagy rokonokkal házassági kapcsolatra lépni. A legidősebb, gr. Károlyi Gyula (1837—1890) első felesége gr. Károlyi Georgine, aki gr. Károlyi István unokája volt, második felesége erdődi gr. Pálffy Geraldina. A második fiú, gr. Károlyi Viktor (1839 — 1888) neje orczy báró Orczy Irma. A harmadik gr. Károlyi Gábor (1841 — 1895), felesége Major Amália. A negyedik fiú gr. Károlyi Tibor (1843-1904), neje gróf Degenfeld Schonburg Emma. Az ötödik fiúé, gr. Károlyi Istváné (1845—1907) zsombolyai és janovai gr. Csekonics Margit. A legkisebb gyermeknek, Párnának cserneki és Tarkeői gr. Dessewffy Aurél a férje. Gr. Károlyi Viktor 1888-ban meghalt. A ráeső birtokrészt három lánya örökölte: 1. gr. Károlyi Klára, aki zelankai gr. Zelenski Róbertnek volt a neje. Az övé lett az orosházi határban a kakasszéki uradalom. 2. gr. Károlyi Georgina, későbbi férje Bihaini báró Piret Lajos. Gyermekeik: br. Piret Huberta, Erzsébet és Victor. 3. gr. Károlyi Margit, kinek férje csömöri gr. Zay Miklós, gyermekei pedig gr. Zay Károly és Klára. A két utóbbi lánynak Sámsonban és Vásárhelyen jutott örökség. 1890-ben elhunyt Károlyi György legidősebb fia, Gyula gróf is. A vagyona csak 1897-ben került felosztásra a gyermekei közt. Az örökösök szintén közösben tartottak bizonyos részeket. Erzsébet grófnő már nagykorú lévén az osztálylevél keltekor (1897), az ő részét kimérték a közösből. Mivel gr. Károlyi Mihályt is csak 2 év választotta el a nagykorúságtól, úgy döntöttek, hogy annak részét is külön kiszakítva kezelik nagykorúsága idejéig, — míg a többi vagyon maradt a közösben. A nyílhúzás eredménye alapján jutott javakat Erzsébet grófnő és gr. Károlyi Mihály egymással elcserélték. így lett gr. Károlyi Erzsébeté a bujáki uradalom, a fényi erdő és a nagykárolyi vásárvám 5/11 része. Mihály gróf kapta a szamosdobi uradalmat, Nagyszénásból pedig a Pálmatéri önálló gazdaság 1468 kh 851/1600 és a miháytelki önálló gazdaság 1390 120/1600 kh-as birtokát. A hagyaték többi része Zsuzsanna, Júlia, József és Geraldine közös tulajdona maradt. A tizennyolc felvidéki és nyírségi uradalmon kívül az ő nevükre került Nagyszénáson 3811 32/1600 kh birtok is. Az itt említett gr. Károlyi Erzsébet későbbi férje gr. Pappenheim Siegfried, gyermekei: Sibylla, Sándor, Mária, Dorottya és György Ede. Gyula gróf második gyermeke, a már szintén említett gr. Károlyi Mihály (1875—1955) neve ismerős a magyar történelemből. Felesége Andrássy Katinka grófnő. A harmadik gyermek Zsuzsanna, a negyedik Júlia, akinek tolnai gróf Festetics Sándor volt a férje a fiúk pedig a híres nyilas gróf, gróf Festetics Miklós (sz.: 1912), Gyula gróf ötödik gyermeke gr. Károlyi József, akinek gr. Wenckheim Margit volt a felesége. A Károlyi Gyula legkisebb gyermekét gr. Károlyi Geraldinének hívták. Gr. Károlyi Tibor is igen népes családot hagyott maga után. Első gyermeke Gabriella, akit a békés-gyula földesúr, gr. Almássy Dénes vett nőül. Almássy grófnak hét gyermeke született: Emma (férje: gr. Keglevich Miklós), Dionysia, Gabriella (férje: Noracziczky János), Alajos, Kálmán, Johanna és Erzsébet. 98