Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Virág Ferenc: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetének kutatási lehetőségei, 1960–1980 / 85–91. o.

ségi ülés 1977. április 20. jkv. 118.): A községfejlesztésre adott igen tetemes pénzügyi támogatást (iskola-, óvodakarbantartás, személyszállítás, KISZ-, Nőtanács-tá mogatás) az üzem termelési költségként, a szociális-kulturális alap terhére stb. számolta el. A pénzügyi adminisztráció eléggé elfedte azt a sokoldalú támogatást, amelyet a tsz nyújtott a településeknek. (Virágh Ferenc: Művelődés és sport a mezőgazdasági szövetkezetekben, 1960-1980. Mezőgazdasági Szövetkezeti Élet, 1982/4., Településfejlődés és a mezőgazdaság. Békés megyei Népújság, 1982. szeptember25.) TOT ir. 128/1981. elnökségi ülés 1981. február 25-én, jegyzőkönyv 7.; elnökségi ülés 1981. június 24-én, jkv. 111-112., 131-132. Különösen a 70-es évek elején megfogalmazott településfejlesztési koncepció végrehajtása kérdéseit szinte kizárólag a földrajztudomány szakemberei vizsgálták. (Alföldi tanulmányok, 1981. Békéscsaba, 1981.-161-174., uo. 1982.-129-147.): A társadalomtudományok művelői hívták fel a figyelmet azokra a szempontokra (infrastruktúra, munkaerőhelyzet stb.), melyek a természeti viszonyokon túl figyelembe veendők az ország mezőgazdasági körzeteinek (régióinak) kirajzolása közben. 12 változót állítottak össze. (Enyedi György: A magyar mezőgazdasági tér felosztása, körzetesítése. Földrajzi Értesítő, 1975/1.—33—36.: BartkeIstván: A gazdaság területi szerkezetének alakulásáról. Gazdaság, 1979/4.—66-72.: A regionális elemzések módszerei. Szerk.: Kulcsár Viktor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976.: Árvái László: A termelőszövetkezetek munkaerőlétszám alakulásának területi problémái és hatása a gazdálkodásra. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Bp., 1973.) A 3000 ha-s vagy 5000 fölötti az ideális: Erdei Ferenc - Csete László - Márton János - Kernács Sándor: A mezőgazdasági termelés elhelyezkedése, specializálása és koncentrálása a Magyar Népgazdaságban. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1964/4.): Zsamóczai Sándor: A mezőgazdaság termelési viszonyainak alakulása és fejlődése. (Bp., 1981. Tézisek./25.): Nagy Sándor: A termelőszövetkezeti gazdaságok ésszerű nagysága. (Kossuth Kiadó, 1967./l 10—113.) Balázsy Sándor: Javítsuk meg termelési módszereinket. (Többtermelés, 1954/11.) Válasz a hozzászólásokra. (Többtermelés, 1955/5.); Péter György: Az irányítás módszereiről általában. (Társadalmi Szemle, 1954/8-9.): Komái János: A gazdasági vezetés túlzott központosítása. Kritikai elemzés könnyűipari tapasztalatok alapján. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1957.): Bruttó érdekeltség előtérbe állítása: Csendes Béla - Vági Ferenc: Jövedelmezőség és termelés a szövetkezeti gazdaságban. (Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1964.): Nettó érdekeltség előtérbe állítása: VMmann Mihály: Gondolatok a termelőszövetkezetek vállalati érdekeltségéről. (Közgazdasági Szemle, 1980. február.) Dankovits László: A háztáji gazdaságok és a mezőgazdasági termelés. (Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1963.): Gyenes Antal: A szövetkezeti kutatás helyzete és feladatai Magyarországon. (Szövetkezeti Kutató Intézet Évkönyve (Közgazdasági és Jogi Kk. Bp., 1971.): A gazdaságpolitika „semleges" viszonyulása 1967-ben váltott aktív irányban: Juhász János: A háztáji gazdálkodás mezőgazdaságunkban. (Akadémiai Kiadó, Bp., 1980/33-34.) Csizmadia Ernőné.: A megoldás útja a termelőszövetkezeti munkadíjazásban. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1966/208.) 90