Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Virág Ferenc: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetének kutatási lehetőségei, 1960–1980 / 85–91. o.

Van-e még a 70-es években önálló tartalma a szövetkezeti tulajdonnak, vagy e tulajdonforma kizárólag a tulajdonviszonyok jogi szempontjaként kezelendő-e? Lengyel Zsuzsa: Mezőgazdaság, szövetkezetek, parasztság a hetvenes években. (Kossuth Könyvkiadó, 1982/40.) 21 Bíró Ferenc: A termelőszövetkezeti melléküzemágak szerepe. (Pártélet, 1974/5.): Pásztor Béla: Az alaptevékenységen kívüli tevékenység a budapesti agglomerációs övezet mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben. (Gazdálkodás, 1972/2.): Társadalmilag hasznos, politikailag negatív hatásairól: Székely Magda: A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről. (Társadalmi Szemle, 1980. november.): Szabó Lívia: Farka csóválja a kutyát? (Mozgó Világ, 1980. szeptember.): Markó István: Kiegészítő, kisegítő gazdaság szerepéről, szabályozottságáról. (Társadalmi Szemle, 1980. november.) 22 A tanácsok „ne igyekezzenek mindenáron megteremteni" a kistelepüléseken a feltételeket, a centrumtelepüléseken igen. (A változó falu. Szerk.: Kulcsár Viktor. Gondolat, Bp., 1976.-316.); „ . . . akkor is a kis lakóhelyi községek mellett .szorítanék' ".) Kunszabó Ferenc: Makacs maradandóság. (Magvető Könyvkiadó, Bp., 1980.-315.) 23 Erdei Ferenc: Mezőgazdaság és szövetkezet. (Akadémiai Kiadó, Bp., 1959. 230-231., 361.) 24 A mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1978/73.); A 70-es években már mutatkoztak olyan vonások, amelyek miatt a „félszocialista" jelzőt kapta a szakszövetkezet: a közös alapjuk az évi bruttó termelés 10%-a, egyre nő a fel nem osztható alap, s a saját földjük értékesítése esetén a szakszövetkezet elővásárlási joga érvényesül. (Kunszabó, 214-216.) 25 Enyedi György: A magyar mezőgazdasági tér felosztása. (Földrajzi Értesítő, 1975/1.) 44. 26 A szakszövetkezeteknek és tagságának a 70-es években a fejlődő országokká épülő kapcsolataink szempontjából is jelentősége volt. A felszabadulás után 30 évvel agrárátalakulásunk egyik létező, a harmadik világ viszonyai között jobban megfelelő variánsa ez a modell, az átmenetiség máshol is alkalmazható, átvihető lehetősége. (TOT ir. 132/1977. A január 31-i elnökségi ül és jegyzőkönyve. Szabó István elnök felszólalása.) 27 A mezőgazdasági szövetkezetek III. Kongresszusa. (Kossuth Könyvkiadó, 1977. 9-183.) 28 Uo. 91. 29 „A szigorúbb gazdasági környezetben öt év alatt 16%- al növelték teljesítményüket a gazdaságok" — Szabó István TOT*elnök beszédéből. (Magyar Nemzet, 1981. december 12. „A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa"; Népszabadság, 1981. december 12.) 91