Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Virág Ferenc: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetének kutatási lehetőségei, 1960–1980 / 85–91. o.

nem adható ki. (Magyar Közlöny, 1979. november 1.) A kettő együttes ismerete nélkül a kutató téves következtetésre jut, amikor nem találkozhat az ilyen út 1980-as adataival. A TOT osztálya előterjesztésében nem szerepel a családi pótlékok összegének egy része, a kutató abba a tévedésbe eshetne, hogy azok nem is léteznek. [ TOT ir. 652/1981. Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály 2. lap, 3. bek. Lásd: az 1975. évi II. törvényt, a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r., a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályt, a 24/1980. (VI. 27.) MT. sz. r., a 3/1980. (VII. 10.) SZOT szabályt! / Társadalombiztosítási Közlöny, 1980. június—augusztus.] Először 1958-ban bocsátották ki: Mezőgazdasági Értesítő, 1958. október 29. Amikor már 14 éve tartott az állóeszköz-amortizáció évenkénti leírása, az állóeszközállomány eközben tetemesen növekedett, de növekedett a O-ra leírt vagy csökkent teljesítményű eszközök aránya. Az ellentétes mozgások együttes meglétének számbavételét mellőzve téves állítás az 1980-as állapotról:,, . . . az állóeszközállomány elmúlt évtizedben megfigyelhető erőteljes felhalmozódása". (Váginé Jónás Anna: Megjegyzések a mezőgazdasági üzemek hatékonyságának megítéléséhez. Közgazdasági Szemle, 1981. június. 720.) 1966-ban a növénytermelés eredményétől számszakilag elvált a silóüzem jövedelme s a továbbiakban a kiegészítő tevékenység jövedelmében szerepelt. 1968-tól az állatállomány már nem álló, hanem forgóeszköznek minősült. A hústermelő ágazatok jövedelmezőségének két időpontban való ábrázolásakor figyelembe veendő — többek közt - a 18/1975. (IX. 20.) MÉM-ÁH. sz. rendelet, amely 1976. január 1-én lépett hatályba s módosította az önköltség és a felvásárlási ár viszonyát. (Területi Statisztika, 1975/6.-648.: Hat falu a közös úton. Belvárdgyula, 1972.-131., 126., 152.) Az üzemek hatékonyságát kutató szerző tette szóvá, hogy a több összetevőjű összehasonlító vizsgálatot tíz éves intervallumban csak megközelítő pontossággal végezhette el a statisztikai nyüvántartás tartalmában időközben bekövetkezett változás miatt. {Váginé Jónás Anna. 714.): A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa sem ismerte 1980-ban a termelőszövetkezetektől fenntartott, saját üzemeltetésű óvodák és az üzemekben meglevő fekete-fehér öltözők számát. (TOT ir. 652/1981. Mü. és Szocpol. Főo. 7.): A megyei statisztikai évkönyvek nem bontották a szociális létesítmények számát ágazatonként, helyette megyei globális számot közöltek. Ezért használhatatlanok. (Bács-Kiskun megye Statisztikai Évkönyve, 1978—87. Baranya megye Stat. Évkönyve, 1978.-90. stb.) H. a 70-es évek közepén jó exportfeltételek alakultak ki a juhhús számára, éppen ezért a felsőbb adminisztráció néhány üzem vezetőségét rábeszélte juhtelep létesítésére. Csakhogy a juhászok általában magas keresete részben elégedetlenséget okozott volna a kisebb jövedelműek körében, részben a magas jövedelmük után esedékes jövedelemnövekmény adó a többi dolgozó részesedését csorbította volna. E körülményekre tekintettel a vezetőség látszatra az átlagkereset szintjén tartotta a juhászok közösből származó részesedését, de „pótlásul" elnézte, hogy a közös állományon belül 20-25 ,háztáji juh'-ot tartsanak, amelyet ugyanők a közösből választottak ki. Természetesen a juhászok háztáji juhaiból soha nem hullott el vagy betegedett meg egy sem, csak a közöshöz tartozók ... (TOT ir. 658.) 1977. elnök89