Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Virág Ferenc: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetének kutatási lehetőségei, 1960–1980 / 85–91. o.

vényét nyomatékkal kell említenünk. Ismeretük nélkül zsákutcába jut a kutató. Gyakorta nem elég az alapjogszabáyok tanulmányozása, a végrehajtási rendelet sem hanyagolható.

7 Különösen az üzemek és a szervek által készített jelentések, előterjesztések hézagaiban meghúzódó totalitás megragadása érdekében nélkülözhetetlen a jogszabály.

8 Az árpolitikai koncepciót szolgáló jogszabályok elmellőzése esetén egyszerű segélynek vélhető az elvonás ellensúlyozására - a 3004-es határozatokkal szabályozottan — nyújtott állami támogatás.

9 De csapdába is eshet a kutató, ha az ellentmondásokat eredményező szabályozottság felett eltekint, s így torz képet alkot.

1 A könyvelési, számviteli szisztémamódosítás vagy felvásárlási árváltás rendkívül problematikussá tette nagyobb intervallumban a jelenségek egybevetését, összehasonlítását, mert az azonosnak látszó tényezők tartalma időközben megváltozott.

11 Hasonló nehézséget okozhat a statisztikai tartományváltás, illetve jelenségeknek, a valóság apró tényeinek a számbavételen kívül hagyása.

12 A megoldandó feladat nehézségeinek további körét a termelőszövetkezetek vezetőségének az a gyakorlata jelenti, hogy a jogszabályok alkalmazása közben operatíve intézkedtek, s az intézkedés tartalmának megragadása igen körülményes. A dokumentumokkal eltakart valóság felderítéséről van szó. A gyakorlat létét mellőzve a tényleges helyzetet olyankor csak megközelítő eredményt hozhat a kutató fáradozása. Ilyenképpen félő, hogy sohasem jut el a kutatás a termelőszövetkezetek községpolitikát segítő tényleges erőfeszítésének, tehervállalásának felméréséig.

13 A közös gazdaságok településfejlesztő hozzájárulását a 60-as és különösen a 70-es években a közvetlen szemlelő ismerte, ugyanekkor a tsz vezetői mintegy titkolták a gyakorlatot, majd az V. ötéves tervidőszak végén született új szabályozók szorításába került üzemek legtöbbjében felszínre tört a korábbi áldozatvállalás elleni tiltakozás. Ezzel együtt megtörtént - még mindig inkább belső körben - a tsz-ek településfejlesztő, dicséretes missziójának a beismerése. Mivel a hivatalosan számontartottakon túl is adtak a szövetkezetek, megfogalmazódott az a követelés, hogy alakuljon ki jobb munkamegosztás az állam és a tsz-ek között a településfejlesztés érdekében.

14 Történelmünk folyamán soha nem találkozott még történetírásunk Üyen nagy horderejű, rövid idő alatt végbement gazdasági, társadalmi átalakulással, mint amelyet a mezőgazdasági termelőszövetkezeti rendszer kialakítása hordoz. A hazai tapasztalatokat nélkülözve, a korábbi nemzetközi gyakorlattól pedig bizonyos megoldásokban jelentősen eltérő szocialista agrárátalakulás öltött formát húsz év alatt a horizontálisan integrált mezőgazdasági szövetkezeti vállalatokban. Pedig az átalakulás alanyának túlnyomó része tegnap még magánparasztként élt, gondolkozott. A gyors átmenet tengernyi ellentmondást haladott meg és termelt újjá naponta. A történetírás, hozzá méltóan, a tényeket tiszteli meg, amikor főbenjáró helyen szól a kutatás itt előadott buktatóiról. Másrészt indokolt ez azért is, mert az átalakulással szinte napra szinkronban a társtudományok - az agrár-, a közgazdaság-, a földrajztudomány - kutatói írtak le részfolyamatokat, jelenségeket — nem a történetírás keze alá dolgozás szándékával - , s eközben szinte távolállni látszott a történettudomány képviselőinek köre a téma területeitől. A közös gazdaság működésének ábrázolása meghaladja a történettudomány kizárólagosságát, bíró képességet.

15 A II—V. ötéves tervidőszakokban - a történetírás javára — jónéhány - a termelő szövetkezeti gazdálkodást érintő - lényeges kérdésben zajlott le vita a társadalomtudományok képviselőinek részvételével. Vélemények és ellenvélemények kereszttüzében állt 86