Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

dájától, Hornyánszkytól, az Athenaeumtól is. Mint a legelőnyösebbnek mutatkozó és legtöbb garanciát nyújtó nyomdát, a Franklint bízták meg a Turul megjelentetésével.

153 A kényszerítő anyagi körülmények következtében a Társaság 1906-ban megpróbált olcsóbb nyomdát találni, s árajánlatot kért a Stephaneum Nyomda Rt.-tői. Valószínűleg ez sem tudta kedvezőbb áron kiadni a Turult, mert az továbbra is régi nyomdájában jelent meg.

154 A Turul név- és tárgymutatója 1896-ban felmerült az igény, hogy a Turul használatának megkönnyítésére név- és tárgymutatót adjanak ki az első 10 évfolyamhoz. Ennek szerkesztésével Borovszky Samut bízták meg, akinek nyomtatott ívenként 30 frt tiszteletdíjat szavaztak meg.

15 5 Elhatározták azt is, hogy a mutatóra előfizetési felhívásokat fognak szétküldeni a tagoknak.

156 A 200 frt-os alapítóknak és a pártolóknak ingyen szándékoztak megküldeni a kiadványt.

15 7 Borovszky Samu 1913-ban elkészült a kézirattal. A mutató magában foglalta a szerzők közleményeinek betűrendes sorát, a tud «Mány szakok szerint rendezett jegyzékét és az ábrák betűsoros jegyzékét. A mutató a folyóirat hasábjain előforduló személy és helyneveket is tartalmazta az évszámmal, melynek kíséretében előfordultak. A mutató néhány hónap leforgása alatt megjelent. A Szakirodalom rovatban ismertetést közöltek róla.

15 8 Tíz év elteltével ismét szóba került egy következő mutató kiadásának szükségessége. Ez a 11—20. évfolyamokat foglalta volna magában.

159 Az anyagi helyzet azonban nem alakult úgy, hogy kiadhassák. Végül csak 1939 -ben jelenhetett meg Fekete Nagy Antal szerkesztésében.

16 ° Magyar Címeres Emlékek (Monumenta Hungáriáé Herádica) Szorosan kapcsolódik a Turulhoz a Magyar Címeres Emlékek c. kiadvány kiadása. A folyóiratban rendszeresen közölt Mohács előtti színes címerképekkel kapcsolatban született a terv, hogy ezekből külön kiadványt adjanak ki úgy, hogy 500-al több példányt rendelnek minden címerképből.

16 x 1892-ben már 36 ilyen címerkép állt rendelkezésre, s úgy határoztak, hogy a kiadásra felkérendő cégek ajánlatától teszik függővé, hol jelenjék meg. Az 500 példányból 300-at külföldi - elsősorban heraldikai kiadványok kiadásával foglalkozó frankfurti és berlini cégeknek ajánlották fel. A leendő kiadóval való egyezségtől függött a 200 példányban kiadandó magyar kiadvány sorsa.

162 Ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel, s valószínűleg a pénzügyi helyzet sem volt kedvező, mert a Társaság a MTA Történelmi Emlékbizottságához fordult támogatásért, melyet sikerült megszerezni.

163 A bizottság 600 K-át szavazott meg, bizonyos számú példányok fejében. Az I. kötet szerkesztésével Fejérpataky Lászlót bízták meg, s 222 K tiszteletdíj kifizetését állították be a költségvetésbe.

164 Az I. kötet 1901-ben jelent meg. A II. kötet kiadásához ismét a Történelmi Emlékbizottsághoz fordultak segítségért. 600 K segélyével, a korábbihoz hasonló feltételek mellett Fejérpataky szerkesztésében 1902-ben jelent meg.

165 A III. kötet kiadásáról átmenetileg le kellett mondani a nyomdai áraki emelkedése miatt.

166 1913-ban azonban a Történelmi Emlékbizottság 80