Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

ismét 600 K segélyt adott, majd újra ugyanennyit, de a közbejött háború miatt, Áldásy Antal szerkesztésében csak 1926-ban tudott megjelenni. Az 1933. évi közgyűlésen elhangzottakból tudjuk, hogy a gyűjtemény gazdagsága külföldön is felkeltette a szakmai körök érdeklődését és elismerésüket vívta ki.

167 Magyar Nemzetségi Zsebkönyv A Társaság céljai közt szerepelt a magyar családok történetének okleveles alapon való művelése és terjesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az alapszabályok 35. §-a, mely szerint: „ . . . a társaság időközönként egy, a magyar nemes családok származási rendjét nyilvántartó és azok történetét csakis okleveles alapon tárgyaló zsebkönyvet ad ki."

168 Az ügyrend szerint három évenként akarták kiadni nyolcadrét alakban, Magyar Családok Évkönyve címmel. A kiadás előkészítése 1884-ben megindult.

169 Célja a fentieken kívül az volt még, hogy a gothai és brünni almanachokat magyar könyvekkel helyettesítse.

170 Szerkesztésével Szinnyei Józsefet bízták meg, majd munkájának megkönnyítésére úgy határoztak, hogy a zsebkönyv történeti részét Fejérpataky László készíti el.

17 x A tervek szerint a Nemzetségi Zsebkönyv első kötetébe azon főrangú családokat vették be, melyeket a főrendiház reformjáról alkotott törvénycikkbe, mint a főrendiházi tagságra örökös joggal bírókat becikkelyeztek. Az indigena családok közül csak a Magyar-, országon birtokosokat vették be a kiadványba.

L 7 2 Az ily módon kijelölt családoknak kérdőíveket küldtek szét a pontos és legújabb adatok beszerzésére.

173 Az I. kötet 1888-ban jelent meg és kb. 350 főrangú családot tartalmazott. Minden családról szóló részt rövid történeti rész előzött meg. A szerkesztői tiszteletdíj nyomtatott ívenként 25 frt volt. A titkárnak, aki az összeállítást és a korrektúrát végezte, külön tiszteletdíjat fizettek, ívenként 5 frt-ot.

174 Az I. kötet megjelenése után esedékessé vált annak folytatása. Az I. kötet kiadásával járó áldozatok azonban nem hozták meg a várt hasznot, így a II. a nemes családokat tárgyaló kötet kiadása anyagi jellegű akadályokba ütközött.

17S A szerkesztők személye sem volt tisztázott. Daróczy Zoltán tag vállalkozott a zsebkönyv folytatására. A választmány azonban mégis Áldásy Antalt és Reiszig Edét bízta meg.

176 Áldásy azonban néhány nap múlva lemondott. Ekkor Dlésy Jánost bízták meg helyette.

177 Reiszig és Dlésy tervezetet készített a kiadással kapcsolatban, melyet ki is nyomtattak, és a választmányi tagok rendelkezésére bocsátották. Ez részletesen tartalmazta az anyaggyűjtés forrásait, a kérdőívek szétküldésének módját, az adatok feldolgozásával kapcsolatos elképzeléseket, a munkálatokhoz szükséges irodaszereket. A tervezet következő része a genealógiai kérdőív volt, majd a munkatársak névsora következett az ország 8 földrajzi területe szerint felosztva. Mellékeltek még egy előre kinyomtatott részletet a leendő kötetből, rnintául.

178 A munkálatok a fentiek szerint nagyfokú szervezettséget igényeltek. A zsebkönyv szerkésztőségének külön hivatali helyisége is volt az Albrecht út 7. sz. alatt és saját céges levélpapírja.

179 A szerkesztők ívenként 40—40 K tiszteletdíjat kaptak, s felhatalmazták őket a nyomdával való közvetlen tárgyalásra.

180 Közben Dlésy János is lemondott hivatali elfoglaltságára hivatkozva.

18 x Helyette Pettkó Bélát bízták meg.

182 A kötet 1905-ben került ki a nyomdából, 2000 példányban, melyre több mint 300 előfizetési megrendelés érkezett be.

183 A kiadványt a Franklin Társulat vette át bizományba.

184 81