Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

Az alapszabályok 28. §-a tette kötelezővé, hogy a kezdetben negyven, majd hatvan tagú igazgató választmány és a levelező tagok teljes létszámban megjelenjenek az üléseken. Az 1883-ban tartott ülések résztvevőit sem az eredetisem a Turulban közölt jegyzőkönyvek nem sorolják fel. 1884-től kezdve tudjuk csak figyelemmel kísérni a megjelentek személyét és létszámát. Az igazgató választmányi tagok közül az üléseken általában 10-20 tag jelent meg. Ritkán voltak kevesebben tíznél, és többen húsznál, tehát csak a tagok fele, egyharmada volt állandó látogatója az üléseknek, a tisztviselőkön, elnökökön kívül. A résztvevők állandóan változtak, de voltak néhányan, akik szinte minden ülésen részvettek, pl.: Csánky Dezső, Szinnyei József, Nagy Imre, Nagy Iván, Nagy Gyula, Bánó József, Csontosi János, Pauler Gyula, Reiszig Ede, Deák Farkas, Emich Gusztáv, Kammerer Ernő, Óvári Lipót, Pettkó Béla, Széli Farkas, Szent-Ivány Zoltán, Komáromy András, Szendrei János, Tagányi Károly, Thaly Kálmán, Békefi Rémig, Boncz Ödön, Dlésy János. Rajtuk kívül több ízben az érdeklődő pártoló, alapító és évdíjas tagok is jelen voltak, sőt a Radvánszky Béla emlékére rendezett ülésen a család tagjai is megjelentek, s a Lorberer családról szóló felolvasáson a Lorberer család akkor élt tagjai is részt vettek vendégként. Az üléseket 1918 őszéig rendszeresen megtartották. 1919 tavaszáig azonban a Társaság tagjai alig-alig gyűltek össze. A Tanácsköztársaság fennállása alatt a Társaság működése szünetelt, mert „a napi izgalmak által lekötve a tagok nem merülhettek bele a múlt vizsgálatába."

118 A Társaság tudományos tevékenysége A tagok tudományos munkában való részvétele a Turul olvasásától az üléseken való részvételen keresztül az önálló kutatások eredményeinek a Turulban való közléséig igen széles skálán mozgott. A tagok által írt levelek és lapok egy része általában csak adminisztratív jellegű volt: kilépésüket tudatták, új tagot ajánlottak, reklamálták a Turul egyes számait, címváltozásukról értesítettek. Mások — félreértve a Társaság céljait és feladatát — nemességük igazolását, annak kikutatását kérték, vagy felvilágosítást kértek családi címerükről.

119 Voltak tagok, akik Fejérpataky László szakismeretére hivatkozva kértek felvilágosítást családjuk történetére vonatkozóan.

120 A beérkezett levelekre adott válaszok fogalmazványaiból kiderül, hogy a kisebb utánajárást igénylő, a levélíró családját, nemességét érintő kérdésekre a titkár általában válaszolt konkrét adatok megküldésével, vagy útbaigazítást adott, hol lehet a kérdésnek utánanézni. Schönherr Gyula egyik levelének fogalmazványában — melyet egy nemességi ügyben feltett kérdésre küldött — leszögezte, hogy a Társaság magánjellegű kutatások végzésére nem vállalkozik. Némi segítséget mégis nyújtott azzal, hogy megírta, hol találhat a levélíró adatokat családja történetére.

121 A Turul Kérdések feleletek c. rovata kezdettől fogva rendelkezésére állt az önálló kutatásokkal foglalkozó tagoknak. 74