Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

TÁRSASÁGI ÉLET Ülések A Társaság minden nagygyűlését ugyanúgy, mint az alakuló közgyűlést az Akadémia egyik termében tartották meg 1898-ig. Az igazgató választmányi üléseken általában jóval kevesebben vettek részt, mint a nagygyűléseken, így feltehető — és a Nemzeti Múzeum­mal való szoros kapcsolatok is erre utalnak — hogy a múzeum adott helyet ezeknek az üléseknek. 1898-ban pedig engedélyt kapott a Társaság arra, hogy minden ülését a mú­zeum újonnan berendezett tanácstermében tarthassa meg. 1 x 2 Az ülések számáról és megtartásának idejéről az alapszabályok és az ügyrend rendel­kezett. Ezek szerint évente egy nagygyűlést és legkevesebb négy igazgató választmányi ülést kellett tartani január, április, szeptember és november hónapok utolsó csütörtöki napján. Az évi nagygyűlés napját és a felolvasás tárgyát az év első választmányi ülésén dön­tötték el. Később, 1895-ben ezen változtattak, és a nagygyűlés témájának meghatározását az őszi ülésre halasztották. 113 Minden ülés előtt nyomtatott, vagy géppel írt meghívót küldtek szét az érintetteknek, melyen az ülés napirendi pontjait is ismertették. 114 A nagygyűléseken, melyen minden tag részt vehetett, a titkár összegezte a Társaság egész évi munkáját, eredményeit. Beszámolt a pénzügyek állásáról, a kiadványok hely­zetéről. Az igazgató választmányi üléseken tárgyalták meg és döntöttek a Társaságot érintő ügyekben, felolvasásokat, bemutatásokat tartottak, melyek alkalmat adtak a tudományos viták, beszélgetések folytatására. Az igazgató választmányi ülések végén a Társaság belügyeinek tárgyalására zárt ülést kérhetett bármely igazgató választmányi, vagy levelező tag. Sürgős és fontos esetekben a választmány rendkívüli üléseken gyűlt össze, ahol többnyire csak egy-egy témát tárgyaltak meg. Az igazgató választmányi ülések tárgysorozata általában a következő volt: 1) felolvasások, 2) bemutatások, 3) új tagok választása, 4) a Társaságot érintő hírek közlése 5) beszámoló a költségvetésről, 6) a nagygyűlés idejének, tárgysorozatának megállapítása, 7) kiadványok ügye, 8) egyéb aktuális ügyek. Az üléseken általában kettő, ritkán 3 felolvasásra jutott idő. Felolvasást az igazgató vá­lasztmányi és a levelező tagok tarthattak, de a Társaság más tagjai is. Az ő dolgozataikat azonban a választmány egyik tagja felülbírálta, az ő javaslata alapján lehetett felolvasni. A tanulmányok nagy részét a Turul legközelebbi számában is közölték. Egyes felolvasásokat a szóban forgó címereslevél, oklevél, pecsét, ősfa vagy könyv eredetijének vagy másolatának bemutatásával tettek színessé. A felolvasásokat nemegyszer hozzászólások követték, vita bontakozott ki. Az 1883 -1921. közötti időszakban több mint 200 felolvasásra került sor. A tanul­mányok témája túlnyomórészt a történeti segédtudományok köréből került ki. Ezen 72

Next

/
Thumbnails
Contents