Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

TÁRSASÁGI ÉLET Ülések A Társaság minden nagygyűlését ugyanúgy, mint az alakuló közgyűlést az Akadémia egyik termében tartották meg 1898-ig. Az igazgató választmányi üléseken általában jóval kevesebben vettek részt, mint a nagygyűléseken, így feltehető — és a Nemzeti Múzeummal való szoros kapcsolatok is erre utalnak — hogy a múzeum adott helyet ezeknek az üléseknek. 1898-ban pedig engedélyt kapott a Társaság arra, hogy minden ülését a múzeum újonnan berendezett tanácstermében tarthassa meg.

1 x 2 Az ülések számáról és megtartásának idejéről az alapszabályok és az ügyrend rendelkezett. Ezek szerint évente egy nagygyűlést és legkevesebb négy igazgató választmányi ülést kellett tartani január, április, szeptember és november hónapok utolsó csütörtöki napján. Az évi nagygyűlés napját és a felolvasás tárgyát az év első választmányi ülésén döntötték el. Később, 1895-ben ezen változtattak, és a nagygyűlés témájának meghatározását az őszi ülésre halasztották.

113 Minden ülés előtt nyomtatott, vagy géppel írt meghívót küldtek szét az érintetteknek, melyen az ülés napirendi pontjait is ismertették.

114 A nagygyűléseken, melyen minden tag részt vehetett, a titkár összegezte a Társaság egész évi munkáját, eredményeit. Beszámolt a pénzügyek állásáról, a kiadványok helyzetéről. Az igazgató választmányi üléseken tárgyalták meg és döntöttek a Társaságot érintő ügyekben, felolvasásokat, bemutatásokat tartottak, melyek alkalmat adtak a tudományos viták, beszélgetések folytatására. Az igazgató választmányi ülések végén a Társaság belügyeinek tárgyalására zárt ülést kérhetett bármely igazgató választmányi, vagy levelező tag. Sürgős és fontos esetekben a választmány rendkívüli üléseken gyűlt össze, ahol többnyire csak egy-egy témát tárgyaltak meg. Az igazgató választmányi ülések tárgysorozata általában a következő volt: 1) felolvasások, 2) bemutatások, 3) új tagok választása, 4) a Társaságot érintő hírek közlése 5) beszámoló a költségvetésről, 6) a nagygyűlés idejének, tárgysorozatának megállapítása, 7) kiadványok ügye, 8) egyéb aktuális ügyek. Az üléseken általában kettő, ritkán 3 felolvasásra jutott idő. Felolvasást az igazgató választmányi és a levelező tagok tarthattak, de a Társaság más tagjai is. Az ő dolgozataikat azonban a választmány egyik tagja felülbírálta, az ő javaslata alapján lehetett felolvasni. A tanulmányok nagy részét a Turul legközelebbi számában is közölték. Egyes felolvasásokat a szóban forgó címereslevél, oklevél, pecsét, ősfa vagy könyv eredetijének vagy másolatának bemutatásával tettek színessé. A felolvasásokat nemegyszer hozzászólások követték, vita bontakozott ki. Az 1883 -1921. közötti időszakban több mint 200 felolvasásra került sor. A tanulmányok témája túlnyomórészt a történeti segédtudományok köréből került ki. Ezen 72