Levéltári Szemle, 33. (1983)
Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.
Az 1918 április 23-i ülésen jelentette a titkár, hogy 4000 K segélyt kapott a társulatok segélyezésére engedélyezett összegből. Néhány hónap múlva ismét 4000 K-t kaptak a devalvációs veszteségek fedezésére. 101 A minisztérium újabb segélyt helyezett kilátásba 1920-ban, de ennek fejében azt kérte, hogy a Társaság szabad oktatási jellegű népszerű előadásokat tartson, és folyóiratukban is hasonló népszerűsítő és hazafias cikkeket közöljön. 102 Szintén az államsegélyre való hivatkozással kérték, hogy a Turulból, és egyéb kiadványokból két-két példányt küldjenek a minisztérium könyvtárának, és Tudományos és Irodalmi Ügyosztályának. 103 Jelentős anyagi segítséget nyújtottak különböző intézmények, elsősorban bankok, melyekhez sorra íródtak a segélykérő levelek 1918-ban. Lánczy Leó és Baranyavári Ullmann Adolf tudományszeretetére apellálva kértek támogatást a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a Magyar Általános Hitelbanktól. Segélyt kértek a Tolnamegyei Takarék Hitelbank vezérigazgatójától Leopold Kornéltól is és még több más banktól. 104 Ezek a kérések eredménnyel jártak, mert több ízben folyt be kisebb-nagyobb összeg a Magyar Agrár és Járadékbanktól, a Magyar Általános Hitelbanktól, a Pesti Első Hazai Takarékpénztári Egyesülettől. 105 Mindez annak köszönhető, hogy a Társaság egyes tagjainak, így például Horváth Sándornak jó kapcsolatai voltak a bankoknál, akinek az 1918. április 23-i ülésen az adományok érdekében tett lépéseiért Fejérpataky köszönetet mondott. 106 A támogatás egy formájának tekinthető, hogy a belügyminisztérium 90 példányt megvásárolt 900 K-ért a Turul 1917. évi számából, mely egész terjedelmét a magyar címer kérdésének szentelte. 107 A Társaság még külföldön is megpróbált segítségért folyamodni. 1920-ban levelet írtak régi kiadványcsere partnerüknek, a Genealogical Society of Utah-nak, melyben megírták, hogy a Társaság három éve nincs abban a helyzetben, hogy a Turult kiadja. Ezért azt kérték az említett társaságtól, szólítsa fel tagjait támogatásukra, mert 10 dollár adomány egy ív kiadását tenné lehetővé, s ha száz áldozatkész barát támogatná a Társaságot, ismét kiadhatnák folyóiratukat. 1 ° 8 Mindezek az erőfeszítések eredményesek voltak annak ellenére, hogy a Turul 1918-1922 között nem jelenhetett meg, mert a Társaság nem kényszerült feloszlatására, s néhány évi takarékosság után 1922-re ismét olyan anyagi helyzetbe kerültek, hogy a Turul 1918-1921. évi összevont számát kiadhatták. Az alapszabályok szerint a Társaságnak nem pénzjellegű vagyona is lehetett, azaz könyvek, oklevelek, iratok, műtárgyak, régiségek. Ezek elsősorban a Társaság lelkes tagjaitól származtak. Már az 1884. év január 31-i ülésen köszönetet mondott a titkár, Mednyánszky Dénes, Gömöri Antal, Vécsey Sándor és Luby Károly tagoknak, akik többrendbeli küldeményekkel, genealógiai adalékokkal gazdagították a Társaság irattárát. 109 Többen saját megjelent munkájukat küldték meg ajándékként, mint pl. Dalmady Győző és Sándor A dalmadi Dalmady család leszármazása című kőnyomatos munkájának tíz példányát. 1 x ° Könyveken kívül sokan genealógiai levezetéseket, címeres leveleket ajándékoztak a Társaság részére, mint pl. Doby Antal levelező tag 48 db leszármazási táblát. Később pecsétlenyomat gyűjteményét is a Társaságnak adományozta. 111 71