Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

írtak le részletesen: „A Társaság címere a II Endre király arany bulláján előjövő nyolcz pólyás magyar címer három szögű paizson. A társaság pecsétje ugyanezt a.czímert tartalmazza e körirattal: „A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG PECSÉTJE 1883"

&8 Könyvtár A Társaságnak a szó valódi értelmében vett saját könyvtára nem volt. Az ajándékba kapott könyveket és a Társaság saját kiadványait azonban valahol el kellett helyezni. Az alapszabályok 42. §-a szerint vagy a Nemzeti Múzeumban, vagy az Akadémián kellett elhelyezni a könyveket, iratokat, műtárgyakat, régiségeket. Mivel a Társaság a múzeum épületében kapott helyet, így természetes, hogy itt helyezték el vagyontárgyait is.

89 A Turul el nem adott készletével kapcsolatban az egyik ülésen szóba került, hogy a múzeum levéltárában helyezték el azokat.

90 Ezek szerint a Társaságnak külön könyvtára semmiképpen sem volt, mert a múzeum épületében hol itt hol ott kaptak ezek elhelyezésére lehetőséget, egyes ajándékba kapott könyvek pedig az irattárba kerültek.

91 így, bár az alapszabályok erre lehetőséget adtak, könyvtárnok alkalmazására sem volt szükség. Anyagi feltételek A Társaság vagyonáról az alapszabályok VII. pontjának paragrafusai szólnak. Ezek szerint vagyonát képezik az: 1) alapítványok, 2) tagdíjak, 3) adományok, 4) kiadványok jövedelmei, 5) oklevelek, iratok, 6) könyvek, 7) műtárgyak, régiségek. Az alapítványokat elkölteni nem volt szabad, mert ez képezte a Társaság törzsvagyonát. Ennek kamatai, a tagdíjak, a kiadványok jövedelmei és a pénzadományok voltak a Társaság bevételei. Minden kiadást ebből fedeztek. A megtakarított összegeket, az adományokból, hagyatékokból származó jövedelmeket az alapszabályok szerint tőkésíteni kellett, de ezeket az összegeket az alapítványoktól eltérően a kiadásokra fordíthatták. A pénzügyek intézéséről sem az alapszabály, sem az ügyrend nem tartalmazott bővebb rendelkezéseket. Nem írták elő a kézipénztár kezelésének módját, a vezetendő nyilvántartásokat. A Társaság első pénztárnokának, Czanyuga Józsefnek a pénzkezelését első ízben 1883 végén ellenőrizte a 3 tagú számvizsgáló bizottság. Ennek tagjait tetszés szerint választotta az igazgató választmány tagjai sorából, akik év végén, az utolsó ülésen terjesztették elő jelentésüket. A két ülés között történt pénzügyi változásokról, a vagyon állásáról a titkár számolt be a pénztárnok kimutatásai alapján. 68