Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

írtak le részletesen: „A Társaság címere a II Endre király arany bulláján előjövő nyolcz pólyás magyar címer három szögű paizson. A társaság pecsétje ugyanezt a.czímert tartal­mazza e körirattal: „A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG PE­CSÉTJE 1883" &8 Könyvtár A Társaságnak a szó valódi értelmében vett saját könyvtára nem volt. Az ajándékba kapott könyveket és a Társaság saját kiadványait azonban valahol el kellett helyezni. Az alapszabályok 42. §-a szerint vagy a Nemzeti Múzeumban, vagy az Akadémián kellett el­helyezni a könyveket, iratokat, műtárgyakat, régiségeket. Mivel a Társaság a múzeum épü­letében kapott helyet, így természetes, hogy itt helyezték el vagyontárgyait is. 89 A Turul el nem adott készletével kapcsolatban az egyik ülésen szóba került, hogy a múzeum levél­tárában helyezték el azokat. 90 Ezek szerint a Társaságnak külön könyvtára semmiképpen sem volt, mert a múzeum épületében hol itt hol ott kaptak ezek elhelyezésére lehetősé­get, egyes ajándékba kapott könyvek pedig az irattárba kerültek. 91 így, bár az alapszabá­lyok erre lehetőséget adtak, könyvtárnok alkalmazására sem volt szükség. Anyagi feltételek A Társaság vagyonáról az alapszabályok VII. pontjának paragrafusai szólnak. Ezek szerint vagyonát képezik az: 1) alapítványok, 2) tagdíjak, 3) adományok, 4) kiadványok jövedelmei, 5) oklevelek, iratok, 6) könyvek, 7) műtárgyak, régiségek. Az alapítványokat elkölteni nem volt szabad, mert ez képezte a Társaság törzsva­gyonát. Ennek kamatai, a tagdíjak, a kiadványok jövedelmei és a pénzadományok voltak a Társaság bevételei. Minden kiadást ebből fedeztek. A megtakarított összegeket, az ado­mányokból, hagyatékokból származó jövedelmeket az alapszabályok szerint tőkésíteni kellett, de ezeket az összegeket az alapítványoktól eltérően a kiadásokra fordíthatták. A pénzügyek intézéséről sem az alapszabály, sem az ügyrend nem tartalmazott bő­vebb rendelkezéseket. Nem írták elő a kézipénztár kezelésének módját, a vezetendő nyil­vántartásokat. A Társaság első pénztárnokának, Czanyuga Józsefnek a pénzkezelését első ízben 1883 végén ellenőrizte a 3 tagú számvizsgáló bizottság. Ennek tagjait tetszés szerint vá­lasztotta az igazgató választmány tagjai sorából, akik év végén, az utolsó ülésen terjesztet­ték elő jelentésüket. A két ülés között történt pénzügyi változásokról, a vagyon állásáról a titkár számolt be a pénztárnok kimutatásai alapján. 68

Next

/
Thumbnails
Contents