Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

A tíz témán belül 47 § szabályozta a Társaság életét részletesen.,Az alapszabályokat egyrészt a már említett Névkönyvben tették közzé, s megjelentették a Turulban is, annak mellékleteként több éven keresztül. A névsort az alapszabállyal együtt 1896-tól kezdték el közölni. Elhagyására anyagi okok miatt került sor 1909-ben, melyek a Turul ívszámainak csökkentésére, s legteljesebb kihasználására kényszerítették a szerkesztőséget. A Névkönyvet is csak két ízben 1885-ben és 1891-ben tudták kiadni. Az alapszabályokat és a névsort tehát különlenyomat formájában is terjesztették, s a társaságba belépni szándékozóknak — kérésükre - tájékoztatásul megküldték azokat.

15 A Társaság ügyrendjének tervezetét a titkár az 1883. évi április 28-án tartott igazgató választmányi ülésen terjesztette elő. Az ügyrend öt pontból állt, melyek az alapszabály egyes pontjait fejtették ki részletesebben, illetve öntötték konkrét formába. Az ügyrend a Társaság üléseivel, a Turul terjedelmével, tartalmával, a Társaság egyéb kiadványaival, címerével és pecsétjével kapcsolatban tartalmazott pontos rendelkezéseket.

16 Első és második szakaszát, vagyis az ülésekkel, a folyóirattal foglalkozó részt a gyakorlathoz alkalmazva az 1890.nov. 27-i igazgató választmányi ülésen módosították.

17 Az ügyrend egyes pontjait a vonatkozó helyeken ismertetem bővebben. Szervezeti és személyi körülmények Igazgató választmány és levelező tagok A Társaság életének szervezője, ügyeinek intézője az igazgató választmány volt. Az első ülésen negyven, a Társaság által művelt tudományszakokban munkálkodó tagot választottak igazgató választmányi taggá. A tagság az alapszabályok 18. §-a értelmében

18 mindig saját magát egészítette ki. Ez a paragrafus lehetőséget adott arra is, hogy szükség esetén hatvanra emeljék fel az igazgató választmányi tagok számát. Erre 1881-ben már sor is került. Az igazgató választmány az alapszabályok szerint korlátlan számban választhatott levelező tagokat a Társaság tagjai közül, kik a történeti segédtudományok művelésében érdemeket szereztek. A levelező tagok minden ülésén megjelenhettek és tanácskozási joguk is volt, de szavazati joggal csak a levelező, a tiszteletbeli tagok, a pénztárnok és az ügyész választásánál élhettek. Levelező taggá a magyar történelem iránt érdeklődő külföldi tudósokat is meg lehetett választani, ehhez azonban belügyminiszteri engedély kellett. A tudományt pártolók sorából tiszteletbeli tagokat is választhattak élethossziglan, akik részt vehettek az üléseken tanácskozási joggal. Az igazgató választmányi tagok kötelessége volt, hogy ha Budapesten tartózkodtak, megjelenjenek az üléseken. A Turulban kiadott ülésjegyzőkönyvekben közölték a megjelent igazgató választmányi és társulati tagok névsorát. A nehezebb időkben, 1918—21 körül azonban helykímélés céljából elhagyták a neveket.

19 Az üléseken az egyik elnök vezetésével megtárgyalták a Társaság ügyeit, döntöttek a tisztviselők díjairól, a kiadványok megjelentetéséről, az arra fordítandó összegekről. Az üléseken kívül is aktívan részt kellett venniük az ügyek vitelében. Gondoskodtak a vagyon kezeléséről, s ez 1892-től kiterjedt a vagyon elhelyezésével és kivételével kapcsolatos min54