Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

den intézkedésre. Feladataik közé tartozott még, hogy meghatározzák az évi nagygyűlés napját és tárgysorozatát. A számadások megvizsgálására bizottságokat jelöltek ki. A Társaság kiadványainak szerkesztésére meghatározott időre szerkesztőket bíztak meg és megválasztották a rendszeresen megjelenő folyóirat szerkesztőjét is 5 évre, valamint a tisztségviselőket szintén 5—5 évre. Az alapszabályok 28. §-a az igazgató választmányi és levelező tagok tudományos tevékenységére vonatkozott, mely szerint kötelességük az üléseken felolvasásokat tartani, oklevelekről, műtárgyakról értekezni. Az alapszabályokban meghatározott feladatokon kívül foglalkoztak még a hozzájuk forduló tagok vagy érdeklődők által írt kérésekkel, véleményt adtak, magukra vállalták a kisebb utánajárást igénylő kérdések megválaszolását is. Például a br. Szápáry család egy tagja azzal a kérdéssel fordult az igazgató választmányhoz, hogyan kell helyesen írni, ill. kiejteni a nevét. A választmány elhatározta, hogy az üggyel kapcsolatban — melyben levelezést is folytatott Veszprém megye alispáni hivatalával — bekérik a családi iratokat, és az adandó válasz megszövegezésével bizottságot hatalmaztak fel.

20 Más esetben az egyik választmányi tagot bízták meg azzal, hogy dolgozzon ki véleményt a beérkezett kéréssel, közlésre beküldött kézirattal kapcsolatban, így például Szentkatolnai Bakk Endrének Vízakna város címere és pecsétje tárgyában kidolgozott emlékiratát Varjú Elemérnek adták át véleményadásra. Mindkettő megjelent a Turulban is.

21 Elnökség A Társaság elnöksége mindig egy elnökből és két másodelnökből állt. Az alapszabályok 31. §-a szerint elnököt és másodelnököt az évi nagygyűlésen választottak 5 évre, az igazgató választmányi tagok közül. Az elnökök képviselték a Társaságot a hatóságok előtt. Elsősorban az elnök vezette az üléseket, ha nem tudott megjelenni, akkor a másodelnökök valamelyike. Az elnököket, másodelnököket általában újraválasztották a vizsgált időszakban. Csak elhalálozás vagy egészségügyi okok miatti lemondás által váltak üressé a tisztségek, s ilyenkor általában a másodelnökök közül választottak új elnököt. Tiszteletbeli elnököt 1907-ben választottak először gr. Andrássy Dénes személyében, aki 1913-ig viselte ezt a tisztséget. (Az elnökök névsorát lásd az I. sz. táblázaton.) A Társaság első elnöke Radvánszky Béla volt. 1906-ban bekövetkezett halálával vált üressé az elnöki szék. 1910-ig betöltetlen maradt ez a tisztség, az elnöki teendőket ezalatt Fejérpataky László másodelnök látta el, 1910-ben pedig őt választották meg elnökké. 1923-ban bekövetkezett halála miatt vált ismét esedékessé az elnökválasztás. A Társaság elsőként megválasztott másodelnökei Nagy Imre és Nagy Iván voltak, mindketten halálukig töltötték be a tisztséget. Utánuk Szilágyi Sándor és Fejérpataky László következtek 1894-ben, illetve 1898-ban. Szilágyi halála után 1899-ben hg. Odescalchi Artúrt választották meg, ő azonban csak a Társaság szerény tagja akart maradni és nem fogadta el a megbízatást. Átmenetileg, rövid időre üres volt az egyik másodelnöki szék, majd Bánó József, Csorna József és Karácsonyi János következtek. Karácsonyi később 1926—1929. között a Társaság tiszteletbeli elnöke volt. Bánó József idős korára való tekintettel kérte, hogy az újraváasztásnál ne számoljanak az ő személyével;

22 akkor választották meg Csorna Józsefet. 55