Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

2) hazai okleveleket és iratokat gyűjtene, 3) elfogadja és kéri a családi levéltárak tulajdonosait, hogy okleveleiket helyezze a Társaságnál örökletétbe, ami nem csorbítaná a család tulajdonjogát, ezeket az okleveleket és a családok történetét pedig nyomtatásban kellene közzétenni, 4) évenként bekérné az egyes nemes családoktól a legújabb születési és halálozási adatokat, és nevezetesebb eseményeket, melyeket a Társaság folyamatosan nyilvántartana, s szükség esetén a családok ezzel bizonyíthatnák származásukat, 5) a Társaság, ha elérte a remélt virágzó anyagi helyzetet, növeli az ülések és a tisztviselők számát és négy szakosztályra oszlik: — A hazai általános és részletes történelem osztálya. — A történelem segédtudományainak osztálya. — Oklevélkiadó osztály. — Világtörténelem és idegen nemzetek történetének osztálya (Ez utóbbit Radvánszky kihúzta). 6) Végül, ha addig ilyen nem létesülne, a Társaság egy „Történelmi Iskolát" alapítana, amelyben szaktekintélyek által évenként néhány arra hivatott ifjút képeznének ki a hazai és más nemzetek történelmében, a történetírásban, a történelmi források ismeretében és a történelem összes segédtudományában. (Az egész szakasz kihúzva.) A nagyszabású elképzelések 5. pontja tulajdonképpen a Társaság megszűnését jelentette addigi formájában, s a segédtudományok művelése egy nagyobb keretben folyt volna tovább a történetírás művelésével egységben. Nem szerepelt az első alapszabályban Radvánszkynak az az óhaja sem, hogy a Társaság igazgató és levelező tagjai levéltári kutatások végett csatlakozzanak a Magyar Történelmi Társulat vidéki kirándulásaihoz, valamint az sem, hogy a Társaság egyes családok megbízásából elvégezze családi levéltáruk sajtó alá rendezését és történetének megírását. Ha ez az utóbbi terv belekerült volna az alapszabályokba, a Társaság valószínűleg nehezebben emelkedett volna felül a nemesi igények kiszolgálásán. A Társaság a korban fennállott tudományos társaságokhoz, elsősorban a Magyar Történelmi Társulathoz hasonló szervezetű és működésű volt, mint ahogyan ez a Történelmi Társulat első alapszabályával való összevetésből kiderül.

14 A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alapszabályának egyes pontjait részletesen a vonatkozó helyeken ismertetem. Az alapszabály tíz fő pontból áll, melyek a következők: I. A társaság neve és célja II. A társaság tagjai III. A társaság tisztviselői IV. Az igazgató választmány V. A társaság ülései és nagygyűlése VI. A társaság kiadványai VII. A társaság vagyona VIII. A társaság jövője IX. Az alapszabályok változtatása X. A társaság esetleges feloszlása 53