Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

Szlovikné Berényi Márta A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG TÖRTÉNETE 1. rész 1883-1921 A megalakulás körülményei, célja A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alakuló ülését 1883. február 25-én tartotta a Magyar Tudományos Akadémia Kisfaludy-termében.

1 Az ülést Radvánszky Béla ideiglenes elnök nyitotta meg és elmondta, hogy a taggyűjtés eredménnyel járt, mert eddig több mint 300-an jelentkeztek a Társaságba, s így megalakulásának nincs akadálya.

2 A megnyitó után Radvánszky felszólította a jelenlevőket a 40 tagú igazgató választmány megválasztására, melynek tagjai nagyrészt a tudományos élet legjelesebb képviselőiből kerültek ki. Többek között tagja volt Csánky Dezső, Csontosi János, Fejérpataky László, Finály Henrik, Ipolyi Arnold, Nagy Iván, Ortvay Tivadar, Pauler Gyula, Ró mer Flóris, Szalay József, id. Szinnyei József, Tagányi Károly, Thallóczy Lajos. Néhányan közülük a már majd 20 éve működő Történelmi Társulat tagjai is voltak. A Társaság elnöke Radvánszky Béla, két másodelnöke Nagy Imre és Nagy Iván lett. Titkárrá Fejérpataky Lászlót,jegyzővé Szádeczky Lajost, pénztárnokká Czanyuga Józsefet választották. A folyóirat szerkesztésével Nyáry Albertet és Fejérpataky Lászlót bízták meg. Az igazgató választmány a közgyűlést követő zárt ülésen hatalmazta fel az elnökséget és a szerkesztőséget a nyomdával való tárgyalásra. A folyóirat címének, tartalmának, irányának meghatározására, a Társaság ügyrendjének kidolgozására pedig egy nyolc tagú bizottságot jelöltek ki.

3 Azt, hogy milyen céllal alakult a Társaság, legtömörebben az alapszabályok 2. §-a tartalmazza, mely szerint: „Czélja: a magyar történelem társtudományainak, úgymint: a Heraldika, Diplomatika, Paleographia, Sphragistika és Genealógia — valamint a magyar családok történetének okleveles alapon való művelése és terjesztése."

4 Radvánszky Béla elnöki székfoglaló beszédében és a Társaság folyóiratának 1883. évi 1. számában „Néhány szó Olvasóinkhoz" című bevezetőjében szólt bővebben a célokról, a megalakulás szükségességéről és előzményeiről. Radvánszky szerint a történelem társtudományainak, vagy más szóval segédtudományainak művelését eddig elhanyagolták. Nem voltak megfelelő szakfolyóiratok sem erre a célra: bár Radvánszky a Társaság első nagygyűlésén mondott beszédében

5 kiemelte az Akadémia és a Történelmi Társulat ezirányú erőfeszítéseit, de ezek azonban tevékenységük fő súlyát mégsem fektethették a segédtudományok művelésére. Ezen a helyen külön is szeretném megköszönni Bogdán Istvánnak tanulmányom megírásához nyújtott módszertani segítségét, szakmai tanácsait, és azt az érdeklődést, amellyel munkámat végigkísérte. 51