Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Szekeres József: Források Budapest múltjából. Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai. Szerk.: Ságvári Ágnes / 249–260. o.

A kötetek nemzetközi érdeklődést is kiváltottak, amit bizonyít a külföldre eladott példányok nagy száma, de méginkább rangos német és amerikai szakfolyóiratokban (mint pl.: a Zeitschrift für Geschichtwissenschaft, Slawic Review, Ungarn Jahrbuch) megjelent recenziók. A hazai és nemzetközi érdeklődésre és széleskörű visszhangra utaló adatok, a kötetek alapvetően pozitív értékelését tartalmazó recenziók és ismertetések alátámasztják a budapesti várostörténeti okmánytár összeállításának és közreadásának időszerűségét, indokoltságát. A centenáriumi forráskiadványok sikere indokolttá tette, hogy a levéltár tovább folytassa forráskiadvány sorozatát. A levéltárfenntartó e tevékenység továbbvitelére nemcsak ösztönzést, hanem elegendő anyagiakat is biztosított. A sorozat 1974-1976. években megjelent kötetei, a korábbi egy-egy történelmi periódust átfogó köteteivel szemben annyiban hoztak változást, hogy vagy egy témára, vagy egy iratcsoportra vonatkoztak. E szűkített tematikájú művek is érdeklődést váltottak ki a könyvpiacon, de érthető módon, keresettségük lényegesen kisebb mérvű maradt. Míg a centenáriumi kötetek példányszáma 3500—4500 között mozgott, addig az utóbbiak közreadása — a Könyvértékesítő Vállalattal együtt végzett előzetes igényfelmérés alapján — már csak 1500—2500 pld-ban történt. Budapest Főváros Levéltára forráskiadványainak VI. - Pest-budai hivatali utasítások a XVIII. században - kötete a magyar várostörténet irodalmában eddig ismeretlen műfajt képvisel. A XVIII. századi budai és pesti hivatali utasításokból gyűjti és adja közre a legfontosabbakat és a legérdekesebbeket. Az utasítások az igazgatástörténet elsőrendű forrásai. A két város királyi biztosai időnként átfogó szabáyokat bocsátottak ki, amelyek a lakosság magatartásától kezdve az éjjeliőrök számáig részletesen szabályozták a polgárok és a többi városlakó életét. Ezenkívül a leggazdagabb iparosokból, kereskedőkből és jogászokból álló városi tanács: a magisztrátus is részletes előírásokat tett közzé arra vonatkozóan, hogy az általa kinevezett tisztviselők mire kötelesek. Az instrukciók kiadásának célja az, hogy zömében ismeretlen forrásanyag közzétételével elősegítse a városigazgatás történetének feldolgozását, s ezzel adatokat nyújtson az európai összehasonlító várostörténetíráshoz. E célokat szolgálják a közzétett utasítások és eskük, amelyek a város gazdasági, társadalmi, politikai és jogi viszonyaira nézve lényeges új felvilágosítást adnak. A kötet dokumentumai német és latin nyelvűek, de az egyes utasításokat részletes magyar nyelvű regeszták ismertetik. A kiadvány hasznos forrásgyűjtemény történészek, jogászok, szociológusok, tanárok, diákok, s a főváros múltja iránt érdeklődők számára. Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai VII. kötete a Budapesti Nemzeti Bizottság (BNB) 1945-1946. évi üléseiről készített jegyzőkönyveket teljes szövegükben adja közre. A kiadvány az ország felszabadulását követő nagy forradalmi átalakulást idézi fel a dokumentumok tükrében. A nemzeti bizottságok az ország felszabadulásával párhuzamosan jöttek létre, mint a demokratikus átalakulás végrehajtói. Nagy szerepük volt az élet megindításában, a rend helyreállításában, az új közigazgatás kiépítésében. A nemzeti bizottságok közül kimagasló szerepe volt a Budapesti Nemzeti Bizottságnak, mely 1945. január 21-én, a felszabadulás után három nappal kezdte meg működését, mint a főváros első központi népi szervezete, s a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözéséig, április 11-ig 258