Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár újabb kiadványai / 241–245. o.

Bényei Miklós tanulmányából ,,Az 1827. évi tanügyi rendszeres bizottmány munkájáról olvashatnak az érdeklődők. Az 1828. január 29. — 1829. január 10-e között ülésező tanügyi bizottság tevékenysége bár érdemi előrelépést nem jelentett, ráirányította a figyelmet egy sor megoldatlan tanügyi problémára, az oktatási reformok jogos követelésére. A Bihar megyei reformnemzedék észrevételeiről, állásfoglalásairól, azok sorsáról, a részben oktatáspolitikai kérdéseket is rendező 1844., 1848. évi törvényekről tájékozódhatunk a sok fontos részismeretet tartalmazó tanulmányból. Mervó Zoltánná írása a magyar iskolatörténet már ismertebb szakaszába, de Bihar megyei vonatkozásban feltáratlan területére kalauzolja olvasóit. Kiindulópontként felhívja figyelmünket az 1868. évi 38. te. jelentőségére, a vonatkozó irodalomra, a törvény Bihar megyei fogadtatására, Eötvös Józsefnek a törvény végrehajtásával kapcsolatos keserű tapasztalataira, a hatósági intézkedésekre. Bőven szól a Bihar megyei viszonyokról, a népiskolai törvény végrehajtását célzó intézkedésekről, a nehézségekről, az iskolatanács szerepéről, működési köréről, a közigazgatási bizottság közvetett segítségéről. A részletes statisztikai adatokkal alátámasztott, az. iskoláztatás körülményeit jól szemléltető fejezet után mintegy az elmondottaknak, valamint a tankötelezettség érvényesítését akadályozó tényeknek összefoglalását olvashatjuk az alapos kutatómunkát, bő szakismeretet tükröző tanulmányból. A Háló Magdolnától közreadott munka szakdolgozatának részlete, de így is jó áttekintést ad a csapókerti iskoláról 1896-tól a felszabadulásig. Szól az iskola létrehozásának szükségességéről, körülményeiről, az iskola építéséről, fejlesztéséről. Külön fejezet az iskola belső életének bemutatása 1896-1919 között, majd a Hortfiy korszakban. A felszabadulás és az iskolák államosítása közötti évek új szellemének felvillantásával zárul a dolgozat. Jól egészíti ki az iskolatörténeti tanulmányokat Radics Kálmán írása, amely a két világháború közötti hajdúböszörményi művelődési viszonyokat mutatja be levéltári források és a helyi sajtó alapján. Különös hangsúlyt kap munkájában az iskolán kívüli népművelés — kevésbé mutatós — „állomásainak" mértéktartó, de az „aprómunka" fontosságát mégis hangsúlyozó felvillantása (olvasókörök, dalegyletek, önképzőkörök, ének- zenekarok, egyesületek stb.). Súlyának megfelelően szól az oktatásügyről, az egyház szerepének áakulásáról. Bár a tanulmány sok részadata ismert már megjelent munkákból, mégis így egybeolvasztva szívesen olvastuk újra. Lenkey István szinte művelődéstörténeti ritkaságnak számító témát dolgoz fel. Kéziratos irodalmi diákújság a debreceni kollégiumban — Heti Közlöny 1857 — 1896 — címmel. A szerző részben a diákújság felfedezője, részben az egész kezdeményezés megfogalmazója, közreadója. Megismerjük részleteiben a debreceni kollégium diákjainak önképző mozgalmát (1854 ) és az 1857-ben útnak indított diákújságot, a diákújságnak, az önképzőkörnek a diákok jellemformálásában játszott kiemelkedő szerepét. Méltó folytatása az Évkönyv tanulmányainak a kisebb lélegzetű írások, a „Közlemények", amely önmagában megérne egy ismertetést. Sokszínű világ bontakozik ki a 13 írásból. Van ebben ipar-, kereskedelem-, mezőgazdaság-, művelődés-, ideológia-, politika-, levéltártörténet aló. századtól szinte napjainkig (1950., illetve 1950-es évek). Jó érzéssel állapítottuk meg, hogy a levéltár igazgatója eleget tett a szóban és írásban többször elhangzott kérésnek: Megkezdte a Hajdú-Bihar megyei levéltár történetének közreadását. 242