Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár újabb kiadványai / 241–245. o.

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ÚJABB KIADVÁNYAI A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve VIII. Debrecen, 1981. 225 p. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 17. sz. „ . . . Munkát, szellemet, észt .. ." - Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1944—1956. Debrecen, 1981. 265 p. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár forráskiadványai 2-4. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1548-1549. Debrecen, 1981. 202 p. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1550/1551., 1551/1552. Debrecen, 1982. 92 p. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552/1554. Debrecen, 1982. 124 p. Lassan kötetekre rúg azoknak a publikációknak, országos fórumokon, táj értekezleteken, levéltári napokon, egyéb rendezvényeken elhangzó előadásoknak, szak- és komplex jellegű folyóiratok hasábjain folyó eszmefuttatásoknak a száma, amelyek az országos- és a helytörténet viszonyát elemzik, az utóbbi fontosságát, szükséges vagy kevésbé szükséges voltát bizonyítják elméletben és gyakorlati példák segítségével. Közben azoknak az intézményeknek a szakemeberei, akik meg vannak győződve a hely történetírás fontosságáról, a jó helytörténeti tanulmányoknak, forráskiadványoknak a város-, megyetörténeti monográfiák születésénél játszott alapozó szerepéről, egymás után jelentkeznek köteteikkel, sorozataikká. A helytörténeti kiadványokat megjelentető levéltárak között a Hajdú-Bihar megyei Levéltár változatlanul az elsők egyike. Tevékenységük helyességét igazolja a Debrecen város-monográfia közelmúltban napvilágot látott kötete. A levéltár évkönyve (eddig nyolc kötet) tanulmányaival, közleményeivel, a helytörténeti bibliográfia közreadásával betöltötte, betölti azt az alapozó szerepet, ami a színvonalas monográfiák megjelentetéséhez elengedhetetlen. — Ha az évkönyveknél a tematikus tervezés következetesebben érvényesült volna, érvényesülne, ezt a szerepet még inkább betölthetne. Megállapításunk a VIII. kötet esetében is érvényes, különösen ha emlékezetünkbe idézzük nívós tematikus évkönyveiket —. -oOoA jelen kötet hat tanulmánnyal, 13 kisebb közleménnyel, Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 1979., 1980. évének közreadásával gazdagítja hely történeti ismereteinket. Négy tanulmány iskola-, művelődéstörténet témakörben a felvilágosodás korától a felszabadulásig terjedő időszakot öleli fel Hajdúböszörmény, Debrecen, Bihar megye, a Tiszántúl vonatkozásában. Megismerkedhetünk Bajkó Mátyás, Bényei Miklós, Háló Magdolna, Mervó Zoltánná tollából a felvilágosodás, a reformkor, a dualizmus kora, a Horthy-kor iskol apolitikáj ával. Bajkó Mátyás színes, ismeretekben gazdag tanulmányából megismerjük az iskolakultúra fogalmát, fontosságát, kutatásának néhány metodológiai kérdését, az iskolatörténet fogalmát, a tiszántúli iskolakultúra felvilágosodáskori történetének pár adalékát, irányzatát, kiváló tanár egyéniségeket (Hatvani István, Veszprémi István); a leánynevelés-, leánynevelő intézetek fontosságát; a felvilágosodás kései szakaszát, — kevésbé mozgalmas iskplakultúrájával —, valamint a felvilágosodás iskolakultúrájának néhány tanulságát. 241