Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945–1948. Szerk. Fehér András–Tokody Gyula. Debrecen 1980. 535 p. Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945–1948. Szerk. Gazdag István–Vaskó László. Debrecen 1981. 451 p. / 238–240. o.

Az előző kötetéhez hasonló szerkezeti (tematika, időrendi) alapelvek szerint összeállított kötet dokumentumai szintén három fejezetben találhatók. Az elsőben az 1945 novemberi választásoktól 1946 augusztus végéig 96, a másodikban 1946 szeptembertől 1947 augusztusig 118, a harmadikban 1947 szeptembertől 1948 június végéig 85, össze-, sen 299 dokumentum. Az összeállítás jó áttekintést ad a reakciós erők általános támadásának visszaveréséről, a forradalmi erők ellentámadásáról (Baloldali Blokk létrejötte, földreform, infláció leküzdése, a forint megteremtése (I. fejezet), az MKP III. kongreszszusán kidolgozott program megvalósításáért folyó küzdelemről, a gazdasági élet fokozatos megszilárdulásáról, a kulturális, szociális, egészségügyi viszonyok fellendüléséről (II. fejezet), az 1947-es választásokról, a politikai és osztályerőviszonyok átrendeződéséről, a munkásegység előkészítéséről, a két munkáspárt egyesüléséről, a 3 éves terv megindulásáról, az államosításokról, a szocialista forradalom győzelméről (III. fejezet). Elmondhatjuk, hogy az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és debreceni Bizottságának kezdeményezése indokolt, szükségszerű. A többségében eddig kiadatlan, most közzétett, közel 700 dokumentum lelőhelye a Hajdú-Bihar megyei Levéltár, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának Archívuma, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma, a megyei nagykönyvtárak, a megyei sajtó. A széleskörű kutatómunkán alapuló, gazdag jegyzetapparátussal, irodalommal, név-, helynévmutatóval kiegészített okmánypublikáció sokszínű képet ad a két megye, Debrecen város felszabadulásáról, az azt követő évekről. Tényfeltárása gazdag, sokoldalú. Az összefoglaló jelentések, kimutatások kiemelten értékes forrásai mindkét kötetnek. A feldolgozás színvonala a forráspublikáció követelményeinek megfelelően igényes, teljességre törekvő. A hiányzó részek rövid tartalmi összefoglalásai teszik kerek egésszé a dokumentumok mondanivalóját. A kötetek történelmi hitelességgel tárják fel a sorsforduló fontosabb eseményeit, a népi demokratikus átalakulást megvalósító erőket. Talán az arányokat lehetett volna kissé jobban egymáshoz közelíteni (Debrecen, Hajdú megye, Bihar megye). Az 1945-1948. közötti években is az előbbi javára billen a mérleg. Bár feltehető, hogy a rendelkezésre álló dokumentum mennyisége, mondanivalója szerepet játszott az arányok kialakításában. Az okmányok tematikai besorolása egy-két helyen elgondolkoztatja az olvasót, pl.: a II. kötetben: 1945-1948: a 64., a 271. dokumentumot miért éppen oda sorolták a szerkesztők, ahol jelenleg található. A Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéből (1944—1948) válogatást nyújtó tudományos, népszerűsítő jellegű kötetek újat, jelentőset mondanak a ma emberének. Nemcsak a forradalmi múlt jobb megismerését segítik, hanem adalékot szolgáltatnak napjaink ideológiai küzdelmének megértéséhez is. A sorozat megteremtése indokolt volt, folytatása szükségszerű, melyet megkülönböztetett figyelemmel várunk. Leblancné Kelemen Mária 240