Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945–1948. Szerk. Fehér András–Tokody Gyula. Debrecen 1980. 535 p. Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945–1948. Szerk. Gazdag István–Vaskó László. Debrecen 1981. 451 p. / 238–240. o.

Az I. kötet egyik szerkesztőjének, Fehér Andrásnak „Bevezető"-jéből áttekintést kapunk a felszabadító hadműveletekről, a demokratikus erők Hajdú-Bihar megyei szerveződéséről, az élet megindulásáról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáról, az 1944 október 6-a és 1944 december 22-e közötti időszakról. Ezt követi a közigazgatás, a közélet demokratizálódásának, a termelés, a kulturális élet alakulásának áttekintése az ország teljes felszabadulásáig, 1945 április 4-ig. Kiemelten szól Fehér András a mezőgazdasági munka megindítására, az ipari termelés továbbfejlesztésére, a politikai harcok megvívására kifejtett erőfeszítésekről, az 1945. november 4-i választásokról, annak a magyar népi demokrácia 1948 előtti történetében betöltött alapvető fontosságú szerepéről. A dokumentumok összeállítása tudatos szerkesztési elvek szerint történt. 1944 október 6-a (a mai Hajdú-Bihar megye felszabadulásának kezdete) és 1945 november 4-e közötti időszakban a demokratikus államiság létrejöttét jelző 1944. december 2 l-e, valamint az ország teljes felszabadulásának időpontja periódushatár.,Az I. kötet dokumentumai ennek megfelelően három, időrendileg elhatárolt fejezetben: 1944 október 6. — 1944 december 21., 1944 december 22. - 1945 április 4., 1945 április 5. - 1945 november 4.; azon belül szigorú kronológiai rendben találhatók. Az egyes fejezetek időhatárai a népi demokratikus átalakulás menetében jelentkező fejlődésbeli különbségekre kívánják a figyelmet felhívni. A fejezeteken belüli tematikus csoportosítások az eredményesebb tájékozódást, a nehézségek, a megoldásra váró feladatok súlyának érzékeltetését hivatottak szolgálni. A forráskiadvány I. kötete felöleli az akkori Hajdú vármegye és a közigazgatásilag különálló thj. város, Debrecen, valamint az 1944 végén közigazgatásilag önálló egységet képező Bihar vármegye területéről származó dokumentumokat. Debrecen az új demokratikus államiság létrejöttének, működésének is központja néhány hónapig; valószínűleg ez a tény is közrejátszik abban, hogy Debrecennel kapcsolatos dokumentum nagyobb számban található a kötetben: bár az átfogó képben helyenként ,/ehér foltok" is vannak a hiányosan megmaradt levéltári- és sajtóanyag következtében. Hogy a kötet szakaszhatára 1945 november 4-e, annak magyarázata, hogy „a parlamenti választásokkal a munkásmozgalom nemcsak országos, hanem megyei viszonylatban is sok tekintetben új helyzet, új feltételek elé került." Az I. kötet 384 dokumentumának megoszlása a fentebb közölt szerkesztési elvek szerint: I. ,,A két megye felszabadulása, az élet megindulásának első eredményei" témakörrel foglalkozik 107 dokumentum, II. A népi demokratikus állam szerveinek és politikai rendszerének kialakulását, a demokrácia erőinek a társadalmi életben való kiszélesedését mutatja be 154 dokumentum, III. A demokratikus átalakulás előrehaladását, a reakció és az ellene folytatott harc erősödését tárgyaló dokumentumok száma 123. A forráskiadmány -sorozat II. kötete 1945 novembertől 1948 június végéig terjedő időszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, szociális, egészségügyi témával foglalkozó forrásaiból ad válogatást Hajdú-Bihar megye, valamint a közigazgatásilag önálló thj. város, Debrecen területéről, amely dokumentumok tükrözik a tájegység sajátosságait, az országos eredményeket, törekvéseket. 239