Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945–1948. Szerk. Fehér András–Tokody Gyula. Debrecen 1980. 535 p. Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945–1948. Szerk. Gazdag István–Vaskó László. Debrecen 1981. 451 p. / 238–240. o.

Bár éppen a kiadás, illetve a kiállítása a legkevésbé sikerült ennek a könyvnek. A rendkívül szépen fényképezett pecsétek megérdemeltek volna egy jobb nyomdai technikát, az egész munka — amely a szerzői köszönő zárszóból is kiderül, több kolléga segítségével született — tartósabb kötést, hiszen már egy átnézés után a kötése enged, könnyen szétesik. Ám ha az előállítási költségek miatt úgy tenném fel a kérdést, hogy így, ebben a formában vagy évek múlva jobb kiadásban jelenjenek meg hasonló munkák, akkor mindenképpen a mielőbbi megjelentetést szorgalmazhatjuk. Horváth Lajos ezzel a munkájával elsőnek jelentkezett a fiatalabb levéltáros nemze-. dékból, hogy egy sokáig mellőzött tudományágat mai igények szerint ápoljunk, amihez ösztönzést és segítséget adnak volt elődeink, tanáraink, köztük Bertényi Iván lektor is. Láczay Magdolna VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁNAK FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÉBŐL 1944-1945 Szerk.: Fehér András — Tokody Gyula Debrecen 1980. 535 p. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁNAK FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÉBŐL 1945 -1948 Szerk.: Gazdag István - Vaskó László Debrecen 1981.451 p. A színvonalas helytörténeti munkákat egyre nagyobb számban közreadó megyék sorában Hajdú-Bihar megye változatlanul az elsők között található napjainkban is. De — mint Magyar Józsefnek, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága titkárának tollából született „Elcszó„-ban olvashatjuk—, a felszabadulás utáni időszak munkásmozgalmát tükröző forráspublikáció ezt megelőzően nem került kiadásra. Ezek a kötetek „egy forráskiadványsorozat kezdetét" jelentik. A sorozat első kötetei 1944. október — 1945 november, illetve 1945 — 1948 közötti évek Hajdú-Bihar megyei politikai, gazdasági, kulturális, szociáis viszonyait, eseményeit, a Hajdú-Bihar megyei munkás- és parasztmozgalmakat, a népi demokratikus korszak eseményeit, azok hangulatát, atmoszféráját színesen, sokoldalúan érzékeltetik. A syűitők (egyetemi oktatók, levéltári- és múzeumi szakemberek, középiskolai tanárok), szerkesztők „figyelme elsősorban azokra a történésekre, társadalmi folyamatokra irányult, amelyek döntően befolyásolták a két megye lakóinak hétköznapi életét, előrevetítve a jelen és a jövő formálódását is." A vátozatos tartalmú, jól felépített és szerkesztett kötetek felölelik a felszabadulást, és az azt követő évek valamennyi fontosabb állomását, különösen a munkásmozgalom, azon belül is a kommunista párt történetével kapcsolatos eseményeket, és mindazokat az erőket, harcaikat, amelyek a népi demokratikus átalakulást véghez vitték. 238