Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - EGYESÜLETI ÉLET - Dóka Klára: A tudományos dolgozók körében végzett közvéleménykutatás eredményei / 189–202. o.

EGYESÜLETI ÉLET Dóka Klára A TUDOMÁNYOS DOLGOZOK KÖRÉBEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS EREDMÉNYEI A MKE Levéltári Szekciója működésének első éveiben fő feladatának tekintette, hogy a levéltárak különféle szakképzettségű dolgozóinak helyzetét megvizsgálja. 1982-ben a középkáderekről készült felmérés, amely szociális problémákra, munkaköri, besorolási kérdésekre terjedt ki, és a kezelőknek a levéltárak életében játszott szerepét vizsgálta. Ezt követően a Szekció megtárgyalta a technikai munkatársak (könyvkötők, fotósok, restaurátorok) helyzetét, és foglalkozott a levél tárosképzés általános problémáival. — E folyamat befejezéseként joggal merült fel az igény, hogy a Szekció vegye sorra a tudományos dolgozókat is. A felmérés rendkívül sok érdekes tanulsággal szolgált, amelyek megismerése — úgy érezzük — szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot. Kapcsolódva a levéltárosképzés problémájához, képet ad arról, hogy az egyetemen elsajátított ismeretekből a gyakorlatban mit lehet hasznosítani, a tényleges munkafajták és az egyetemi stúdiumok között hol vannak eltolódások, hol lenne szükség több elméleti képzésre. Egyes kérdőpontokkal a felmérés során arra kerestek választ, hogyan ítéli meg a jelenleg munkában álló gárda az egyes feladatokat, miben látja a főbb teendőket a jövő szempontjából. Míg a hivatalos beszámoló jelentésekből kiderül, hogy egy-egy intézmény mennyi munkát végzett, elsősorban azt vizsgálták meg, mit jelentett a tervek teljesítése az egyes munkatársak szempontjából, a ráfordításokkal különböző levéltárakban milyen eredményeket értek el. Az egyesületi munka elősegítése érdekében felvetettek olyan kérdéseket is, amelyekből az egyes munkatársak képzettségére (pl. nyelv, paleográfiai ismeretek), speciáis területeken (pl. irattáros képzés, kiállítás rendezés) kifejtett tevékenységére kaphattak választ. Végül felmérték a levéltárosok közéleti szereplését, közművelődési munkáját, amely az utóbbi évtizedben — a tanácsosítás után — új jelentőséget kapott. (I. sz. táblázat) Az adatgyűjtés kizárólag a szakmai kérdésekre korlátozódott. A Szekció ezúttal nem foglalkozott besorolási problémákkal, szociális ügyekkel, a fizetések és bérbeállások összehasonlításával, a kiegészítő jövedelmek nagyságával. így nem vettek fel a másodállásra, mellékfoglalkozásra, szakértői tevékenységre vonatkozó kérdéseket sem, mert a helyi különbségek miatt rendkívül nehéz lett volna az értékelés. Nem gyűjtötték az intézményekre vonatkozó adatokat sem, mivel ezek a tervjelentésekben szerepelnek, és azokat az egyedi lapok értékeléséhez a Módszertani Osztály rendelkezésre bocsátotta. Bár az adatszolgáltatás önkéntes volt, a kitöltött felmérő lapok száma 174-re emelkedett (kb. 75 %), így a levont következtetések a levéltári terület egészére is érvényesek. A kérdőív összeállítói valamennyi levéltári munkát figyelembe vettek, így az adatközlés azokban a levéltárakban volt kézenfekvő, ahol a munkatársak valamennyi területen kapnak kisebb- nagyobb feladatokat. Az A kategóriás levéltárakban, ahol az intézményen belül vagy az 189