Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

és nem is onnan származott. Beszprém (így), Palota, Pápa és Csesznek vár történetéről is vannak adatok s többször emlegetik Győr „elveszését" is (esését), mikor a föld népe a Duna közre menekült és csak Bocskai hada után tért vissza. Előfordulnak 1632-ben a „tapolcza fai prédiálisták" akik Vecse vármegyében laktak és nyilván a régi veszprémi püspökök hadakozó jobbágyainak ivadékai voltak. A szentkirály szabadjai nemesek sok gondot okoztak a vármegyének, mert amellett, hogy örökösen zenebonáztak, a törökkel is cimboráltak, mint őseik cselekedték már a XVI. században. Többek közt egy Horváth András nevű embert is árulással vádoltak, aki mivel becsületében is gyalázták, 1670-ben tanúkkal akarta igazoltatni az ártatlanságát és jámborságáról bizonyítványt kért a vármegyétől. De a dolog rosszul ütött ki, mert a tanúk fejére esküdtek sőt maga a szolgabíró is azt vallotta, hogy András uramat többször megfogták és tömlöcözték, mert a vásárokon, ha szerét tehette, lopogatott: ekéje-kaszája a lopás volt A fejérvári bég Csíplek aga, ámbátor többször árulkodott a magyarokra, megfenyegette, hogy fejét véteti és mint becsületes muzulmán intette az embereket, hogy ne tűrjék magok között ezt az árulót. Nevezetes még a pálos barát Csúzy Zsigmond ellen tartott inquisitio (1718), akit azzal vádoltak, hogy mikor a pápai kolostor priorja volt, több rendbeli súlyos excessust követett el. Megtaláltam és átnéztem a polgári pörök 1509—1786. évi mutatóját. (Index processuum civilium) A legrégibb irat a nádornak Somogy vármegyéhez intézett 1509. évi rendelete Batthyány Lászlónak Dombay Józsa ellen folyó pőrében. Több antemohácsiana nem fordul elő. Záros szekrényben 27. eredeti címeres levél között a legrégibb 1576. évből való. Ugyancsak itt őrzik három kötetben az 1663. óta megmaradt végrendeleteket. Úgy a közgyűlési jegyzőkönyveket, mint az iratokat történet-tudósaink közül többen felhasználták, elsősorban Véghely Dezső, a vármegyének egykori érdemes alispánja. — A statútumok pedig a jogszabályok gyűjteményében már régen megjelentek. 1698. jún. 11. kihirdették Perczl Tamás armális levelét, aki (vagy talán fia) 1726-ban már Perczel néven mint a vármegye emeritus pénztárnoka szerepel. — Kenessey István 1715. évi bécsi követ járása és a pozsonyi országgyűlésről (1729) küldött követ jelentései említést érdemelnek: de örvendetes volna, ha már azóta megszűntették volna azt a levéltári Lymbust, melynek tömegében a József császári korabeli és egyéb megtartásra méltó iratok mellett a legújabb időkig a vármegyei közigazgatásnak minden szemétje felhalmozódott. A berhidai nemes közbirtokosság 19. iratcsomóból álló nagy és határozottan értékes letéteményét kutató és feldolgozó historikusaink már régóta ösmerik, tehát röviden csak azt jegyzem meg, hogy ez a gyűjtemény a Berenhyda faluban lévő ősi Miksa királytól 1574-ben új adományt szerző Huszár család és leányági leszármazottjainak vérségi kapcsolatait s birtok viszonyait a XVI. század derekától fogva sokféle vonatkozásban tárgyalja. Berhida, Pere marton, Csajág és több Veszprém megyei birtok 1395. és 1398. évi határjáró levelein kívül (egyszerű másolatok). A Széplaki Botka család 1414. és 1443. évi osztály levelei.és a berenhidai kilencedről tartott 1464. évi vallatás (eredeti) a gyűjtemény legrégibb darabjai. A Bonnkay, Bezerédy, Radván, Kenessey, Pázmándy, Losonczi Farkas, Baranyay családok connexioi a genealógust kiváltképpen érdekelhetik. Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. 185