Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

31 Zala vármegye levéltára

16 Az 1916. év folyamán, amikor (Dr. Komáromy András) a levéltárat hivatalosan megvizsgálta, a levéltárnoki állás már két év óta üresedésben volt és a különben is elhanyagolt iratokat, mélyeknek egyrésze az 1891. évi átköltözködés óta ládákban és szekrények tetején állott a legnagyobb rendetlenségben találtam. A közgyűlési jegyzőkönyvek 1555ben kezdődnek (évtől maradtak fenn), de 1602 — 1607. évekről hiány óznak és azután is hézagosak, kiváltképpen a XVTII. század elején. A közgyűlési iratok (Acta congregationáia) csak 1614. évtől fogva rendezettek: a régibb időkből valók alkalmasint az állványok tetején felhalmozott vászon tokokban (Capsa) maradtak, de ezeket már nem tudtam átvizsgálni. Legnagyobb és legértékesebb az 1584. évtől kezdve rendezett pörök 370. csomóból álló gyűjteménye (Processus), melyhez két kötetből álló „Extractus" tartozik. Rendezett büntető pöröket csak 1772. évtől fogva találtam, a többi igen nagyszámú törvénykezési ügyeket tárgyuk szerint (jogügyi!) csoportosították p. o. Admonitiones 1584—1786: Inquisitiones: 1593—1786. etc. etc. (NB! Ez a csoportosítás a II. József alatti segregatio eredménye, amikor a jogügyi iratokat külön választották a többi közigazgatási, politikai iratoktól és külön lajstromokat is készítettek hozzájuk!) A különböző korú és sokféle tartalmú iratokat Acta officiosa gyűjtőnév alatt összehalmozták. Vannak ebben a Lymbusban magistratuális pörök, hivatalos levelezések, adózási ügyek, pénztári számadások, úrbéri és más conscriptiók stb. stb. A nemesi iratok 1555-től kezdve össze vannak gyűjtve s a hozzájuk tartozó vizsgálati jegyzőkönyvekkel együtt gondosan rendezve. Általában véve azt tapasztaltam, hogy a Nibüitaria gyűjtemény sehol sincs elhanyagolva*. Végrendeleteket csak 1612. évtől találtam, de követutasítások már a XVI. századból is vannak. A XVII. századból nevezetesebbek a lőcsei gyűlésre küldött Hagymássy Miklós 1613. évi utasítása, akit később 308 frt. költséggel a nikolsburgi béketanácskozásokra is elküldtek, továbbá az 1619. évi pozsonyi országgyűlésre választott követek instructiója, akiknek többek között Kollonich Segfrid és Balassa Zsigmond szabadon bocsátását is szorgalmazni kellett. A megyebeli főurak és törzsökös nemes családok birtokügyeiről, a kanizsai és a Balaton melléki várőrségek portyázásairól, a Dunántúli részekből betörő szabad hajdúk és az idegen zsoldosok garázdálkodásairól, a nemesi felkelésekről stb. sok tudósítás maradt. A vármegye az insurgensek kapitányának és vajdájának 1597-ben fejenként 40 frt. hópénzt rendelt, de kikötötte, hogy zászlókat és dobokat saját költségükön szerezzenek, „vajvoda praeterea unum fistulatorem cum fistula quae vulgo Tárrogató-síp nuncupatur, teneat". Az 1599. évi közgyűlésen nagy volt a felháborodás Paradeizer György kanizsai generális kapitány vasas németjei ellen, akik a népet sanyargatták, kirabolták, fogságba hurcolták s még a nemes embereket is várszolgálatra hajtották, nem kegyelmezvén sem öregnek sem gyermeknek. A falvakra küldözött fenyegető levelekre rémület-keltés céljából akasztófát Egész természetesen! 1848-ig állandóan szükség volt rá. Ma pedig, ha az 1848. előtti történeti anyagra soha nincs szükség — de nemességet még máig is igazolnak: ergo ma is állandóan forgatott, használt gyűjtemény! 186