Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról / 141–154. o.

A fürdővárosban, hogy az eddigi hosszú út fáradalmait újból kipihenjék és a még előttük álló útra erőt gyűjtsenek, másfél hónapig maradnak. Fényűzően rendezkednek be. Itt tartózkodásuk ideje során látogat ide az öreg Kaunitz herceg, a nagybefolyású kancellár fia is. Vele Széchényi több ízben találkozott és a monarchia ügyeiről folytattak eszmecserét. Augusztus 21-én kelnek útra ismét, Liegen keresztül szeptember 3-án éjjel Brüszszelbe érkeznek. Másnap tovább utaznak. Szeptember 6-án Ostendében találjuk őket. Egy napi időzés után, amelyet Széchényi ismét a kereskedelem megfigyelésének szentel, szeptember 9-én Dünkirchenbe érkeznek. 10-én pedig átkelnek a csatornán. Doverből azonnal tovább indulnak s így este 8-kor már Canterburyben vannak. 15-én érkeznek meg Londonba. Addig Kingsdomban, Cobhamben és Smithfieldenben időznek. Smithfieldenben látogatást tesznek az ottani kastélyban. A műkincsekről, a kastély kertjéről hosszasan emlékezik meg a naplóban. Cobhamben pedig följegyzi, hogy a parasztok a föld nagy részét bérlik, a bérleti idő pedig 21 év. Lenyűgözi őket az utak karbantartottsága is. Londonban Széchényi egy hetet tölt, majd titkárát feleségével együtt a fővárosban hagyva, orvosával szeptember 22-én elindul országjáró körútra. A naplót ettől kezdve nem titkára, hanem ő maga vezeti gondos aprólékossággal. Nem mulaszt el semmit sem feljegyezni, ami számára figyelemre méltónak tűnik. Minden érintett városról külön címszó alatt szól. Általában kitér a városok földrajzi viszonyára, népességére, iparára és a környék mezőgazdaságára. A manufaktúrákban, a gyárakban, a bányákban tett látogatásai során megfigyelt egyes eszközökről rajzokat is készít. A gazdasági kérdéseken 'kívül tapasztalatokat szerez a politikai, vallási és művelődési viszonyokról, így több ízben is részletesebben szól egy-egy könyvtárról, illetve magángyűjteményről. A gróf előtt utazása során mindenképpen világossá kellett váljon hazájának elmaradása Anglia mögött. (Ezt bizonyítja az 1790—91-es országgyűlés során több gazdasági és társadalmi reformjavaslata.) Mindenképpen rá kellett döbbenjen, hogy hazájában a lakosság túlnyomó része alacsonyan képzett, hogy gyenge a belső piac (ehhez még hozzájárul a Habsburg Monarchia Magyarországra hátrányos gazdaságpolitikája is), hogy gyakorlatilag az országnak nincs közlekedési hálózata, hogy nincs megfelelő hitelrendszer, hogy a mezőgazdaság előrelépésének társadalmi akadályai vannak. Mindezekre a lehetséges fölismerésekre nincs ugyan nyilvánvaló utalás a napló szövegében, ám feltételezésünket egyfelől a naplóban előforduló megfigyelések jellegére, tehát a kiugró gazdasági és társadalmi jelenségek részletes rögzítésére, másfelől pedig a hazatérése utáni esztendőkben játszott politikai szerepére alapozzuk. Széchényi többször szinte „fölkiált" naplójában: mily fontosnak tartják a városok polgárai a kereskedelmet és az iparűzést. Mennyit és mit érzékelhetett ebből a gróf? Útleírása tanúsága szerint a jelenségek szintjén szinte mindent. Megítélésünk szerint a látottakat Magyarországhoz viszonyítva, mindénképpen eljutott, el kellett, hogy jusson bizonyos összefüggések fölismeréséhez is, amelyek a hazai viszonyok megreformálásának irányába mozdították el. Képzettsége, műveltsége, eddigi tevékenysége és szabadkőműves kapcsolatai erre engednek következtetni. Sajnos a napló szövege kommentárt, elemzésszerű részeket nem tartámaz. (A gróf ezt valószínűleg otthon kívánta elvégezni, ám erre sem került sor.) Az az Anglia, amelyet Széchényi az 1780-as években lát, a manufaktúra korszak csúcspontját élő Anglia. Politikailag pedig ebben az időszakban erősödnek meg — a ma 147