Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról / 141–154. o.

már klasszikusnak tekintett — parlamenti „két pártrendszer" hagyományai. A 18. század második felében már 7 millió acre föld van bekerítve, így biztosított egyfelől a bérmunkásság utánpótlása, másfelől pedig a mezőgazdaság megújulásának lehetősége. (Az intenzív állattenyésztés, amely a textilipar egyik mozgató ereje.) A földművelésben általánossá válik a vetésforgó, az 1770-es évektől pedig a vaseke és a lóval való szántás, melyet a takarmánytermelés fellendülése tett lehetővé. Mindez kiegészítette, jobban mondva a szó szoros értelmében megalapozta a trágyázás rendszeressé válását. (Egy pár lóval 50%-kal nagyobb földterület szántható azonos idő alatt, mint egy pár ökörrel.) Egyre elterjedtebbé válik a vetőmag használata. Mindez pedig a terméshozamok ugrásszerű növekedését, ami viszont a városok élelmiszerellátásának biztosítását jelenti, Már a 18. század első felében az ipar egyre életképesebbé válik. Létrejön egy erős kereskedő réteg, amelynek egyre nagyobb befolyása lesz az államügyekre. A század első évtizedeiben az angol kereskedelmi tőke óriási fellendülést ér meg. A spanyol-amerikai gyarmatok felé irányuló kereskedelem és csempészet rendkívüli pénzfelhalmozást eredményez. A legdinamikusabb fejlődést előlegező termék a gyapot: feldolgozásának követelményei teremtik meg az igényt a technikai átalakulás számára. Megindul egy folyamat, ami egészen leegyszerűsítve úgy jellemezhető: gyapotfeldolgozás-szövó'gépek-fonógépek-vaskohászat. A 18. század végére Anglia 150 000 tonna vasat állít elő. A széntermelés 1780 körül mintegy 6 000 tonna. London a piaci és áru orientációs Anglia, az angol gazdaság központja, vezető várossá válik. Persze London mellett új kereskedelmi központok is fölnőnek. Olyanok mint Glasgow, Bristol vagy a gyarmati kereskedelem központja, Liverpool. Az angol export értéke 1700 és 1800 között 6,5 millió fontról 40,8 millió fontra emelkedik. Ennek 50%-át természetesen a textilipar exportja adja, amelynek központjai Yorkschire (gyapjú) és Lancasschire (pamut). Az angol gazdaság a 18. század második felére — azaz Széchényi látogatásának idejére — mindinkább tőkés árugazdasággá lesz, melynek fejlődését már a piaci mechanizmusok határozzák meg. A gazdasági és társadalmi viszonyok alakulásának első teoretikus összefoglalásainak megszületése is erre az időszakra esik. 1767-ben lát napvilágot James Stewart: Vizsgálódások a polgári alapelvekről. 1776-ban pedig az angol közgazdasági elmélet első igazán jelentős alakjának, Adam Schmithnek „Vizsgálódások a nemzeti gazdaság természetéről és okairól" c. műve. Hume pedig már megfogalmazza az ár-munka összefüggéséről szóló tételeit. A gróf ottjártakor Angliában már az egész intézményrendszer, az állami struktúra, sőt a társadalom mentalitása is kereskedelem és iparcentrikus.

8 Széchényi országjáró körútjának első állomása Wansted, ahol gróf Tillney vendége. Látogatást tesz a gróf gazdaságában és hosszú órákat szentel műkincsgyűjteményének. A gyönyörű termekben csodálatosabbnál csodálatosabb alkotásokban gyönyörködik a reneszánsz idejéből. Az éjszakát Goshesterben töltik, ahol másnap a lordmayornál ebédelnek. Szeptember 24-én érkeznek Ipswichbe, Kelet-Anglia egyik kis városkájába. A várost a helyi plébános mutatja meg Széchényinek. A gyönyörű épületeken kívül megnézik a Formercan kolostort és annak kertjét. A gróf feljegyzi, hogy a lakosok nagy része halászattal foglalkozik, melynek idénye februártól júliusig tart, a fő zsákmány pedig a bálna. A termetes halfajtából főleg bálnaolajat főznek, azzal kereskednek. A környék földművelésére az árpatermelés jellemző és természetesen nagy ismerői a jó serfőzésnek. Megemlíti, hogy evett osztrigát Érdeklődésére elmondták, hogy a környéken inkább gabonatermeléssel 148