Levéltári Szemle, 33. (1983)
Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról / 141–154. o.
Május 29-én Duxban, a Wallenstein hitbizományon megnéz egy lóversenyt, amely egészen lenyűgözi. A lóversenynek a lótenyésztésben betöltött szerepét már ő is nagyra értékeli. Délben már Töplitz-fürdőn vannak, ahol a gróf természetesen látogatást tesz a fürdőhely könyvtárában, ahol — mint azt a napló említi — kölcsönzés is folyik a vendégek számára. Az éjszakát Peterswaldéban töltik. Május 30-án érkeznek Drezdába. A napló tanúsága szerint itt is hosszabb időt töltenek. Szálláshelyük a „Hotel de Pologne"-ban volt. Miután a poggyászuk után fizetendő vámot kiegyenlítették és látogatást tettek a hercegnél, szálláshelyükre siettek. A városba érkezésük előtt már megnézték a hercegi állatkertet, amely szerintük igen elhanyagolt állapotban volt. A napló részletes leírást ad Drezdáról, amelyben külön kitér a város stratégiai szerepére, ebben az értelemben, élelmezési viszonyaira. Nem mulasztja el az adózási viszonyok ismertetését sem. A városnéző út során meglátogatnak több nevezetes épületet. Figyelmüket leginkább a hercegi kincstár köti le. Június 1 -én Széchényi újból legkedveltebb kedvtelésének hódol és órákat tölt a könyvtárban. Mindent alaposan megfigyel és feljegyez. Jegyzetében megemlíti, hogy a fenntartásra szánt költségek körülbelül egyharmadát vásárlásra fordítják, ő maga sem mulasztja el kihasználni a kínálkozó alkalmat: jelentős összegért vásárol könyvet, amelyet rögtön haza is küld Cenkre. (Ekkor már nem Horpácson tartja könyvállományának zömét, hanem Cenken. Már elutazása előtt rendeztetni kezdte azokat. Komolyabban könyvtárával azonban csak hazatérése után — az úton látottakat is felhasználva, a vásárolt és kapott könyvekkel gyarapodva — kezd foglalkozni. Az utazás során felmerül benne egy nyilvános könyvtár gondolata. Ebben az időszakban érlelődik meg az elhatározás, hogy a továbbiakban majdnem kizárólagosan a magyar vonatkozású műveket gyűjti. Külföldi vásárlásai során külön gondot fordít a könyvtárában még meg nem lévő és külföldön rejtőző Hungaricák begyűjtésére.) Drezdai tartózkodása során ellátogat még a híres képgyűjteménybe, majd június 3-áni kirándulni mennek. 4-én tovább indulnak Lipcsébe. A Lipcsébe vezető úton kitérőt tesznek Meissenbe a porcelánok kedvéért. így csak 5-én délben érkeznek a városba. 6-án már Halle felé kocsiznak és 7-én Dessauba érkeznek, ahol három napot töltenek főleg az addig megtett út fáradalmait kipihenendő. Azért itt sem mulasztják el megnézni a herceg könyvtárát és mintagazdaságát. Hosszabb kocsiút után június 13-án Berlinbe érkeznek. Itt a „Hotel de Russie"-ben szállnak meg. Részletesen beszámol a város mindennapi életéről. Itt szintén négy napig maradnak. Június 18-án Potsdamon keresztül haladnak Braunschweig felé, ahová 22-én érkeznek meg. 26-án Lüneberg, 26-án Hamburg következik. A nagy kikötőváros alkalmat ad Széchényinek, hogy betekintést nyerjen az itt folyó keieskedelmi tevékenység belső életébe. Megfigyelje az átmenő árukat, a kereskedelmi irányokat... Elbűvölten jegyzi föl az áruk sokféleségét. Több bekezdést szentel a város közigazgatásának és közbiztonságának ismertetésére. Július 3-án útirány Göttinga. Itt Széchényi felkeresi Schlözert, a neves egyetemi tanárt, akivel általános kérdésekről beszélgettek & aki Széchényire igen nagy hatást gyakorolt. Innen Münchenbe, majd Casselbe mennek, ahol a helyi gróf múzeuma köti le figyelmüket, melyről szintén több oldalon emlékezik meg. Marburgot, Weüburgot, Wetzlárt, Andernachot érintve Bonnon keresztül július 11-én Kölnbe érkeznek. Itt sem időznek soká, már 12-én Jülichen át Spaa-ban vannak. 146