Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Serege Anikó: Tarcal mezőváros írásbelisége a 17. században / 133–140. o.

nak, es pénz nélkül el akarnák venni, tehát Baraniani Gál Györgi es maradéki is tartozzanak letenni az felül megh irt summát Hoporsorum István Ur[amnajk vagy maradékinak." A szerződő felek a város előírásainak megfelelően az eljárásért fizetendő pénzt letették. A corrobaratio sémája szerint a tanács „ . . . nagyobb bizonsagra és állandóbb erősségre ..." a város,,.. .pecsétivei confirmalvan" az érintetteknek és „minden postgenitassinak utrusque sexus universis" az okleveleket kiadta. A záró részből hiányzik az apprecatio. Ha az oklevél eredeti, akkor a latinul írt dátum mellett, ott szerepel a város átnyomott sigilluma. Ez egy cca 3 cm átmérőjű körpecsét. Képén egy kitárt szárnyú angyal pajzsot tart, rajta az oppidum címere: egy szőlőtőkék közt térdeplő lányalak. A szőlőművelés meghatározó jellegét a város természetesen jelképében is hirdeti. Az oklevelek megerősítésének több más módjával is találkozunk a Hegyalján. Némelykor az is benne foglaltatik, hogy a szerződő felek „áldomás pohárral" erősítik meg szerződésüket, melyet a Hegyalja különböző városaiban más-más módon neveznek: „tudománypohárnak,' és „ukkonpohárnak" is. A korabeli másolatban fennmaradt okleveleknél a pecsét helyén a bekarikázott L. S. rövidítés a hitelesítő jegy (locus sigüli), a bal alsó sarokban pedig a másolat hitelességét tanúsító személyek felsorolása. Pl.: „In sede iudicaria Coram Judice Primar[io] Stephan[o] Kis, Dictor[e] N[obi]lium Georgio Czizmadia Coeteresque Juratis Civi[bus]atjuratis Nobilibus Oppidi Tarczá" A kiadott okleveleket nem regisztrálták külön, a városkönyvben az adott napi bejegyzések között nincs utalás kiadásukra. A mezővárosi írásbeliség fejlődésének újabb szakaszát jelentik a ,.szakosodott" városkönyvek, u.m. külön törvénykönyv, regesztrum, protokollum. Erre a Hegyalján a 18. századtól van példa. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy amikor az előbb bemutatott okleveleknek hiteles szerepük van, akkor ezzel az oppidum tanácsa hiteleshelyi feladatot lát el. Ezt pedig nem csak saját polgárai, vagy a szőlőbirtokos extraneusok ügyében gyakorolhatja, hanem más helységek lakói számára is, ha azok valamilyen okból a tarcali tanácshoz fordulnak. A városi tanács által intézett, vagy azelőtt bevallott ügyek írásba foglalásának másik módja a városkönyvi bejegyzés.

13 Ennek hitele ugyanakkora, mint az előbbi litteraeké. Mindkét forma egyaránt nagy számban fordul elő, de sem a hitelesítést végző, sem a kérő személyek között nincs különbség. A tarcali városkönyv (másképp Jiber civitatis") vegyes összetételű jegyzőkönyv. Ez azt jelenti, hogy a tanács elé került ügyeket csoportosítás nélkül, csupán az időrendi sorrendet betartva, napi bejegyzések formájában tartalmazza. Ezek túlnyomórészt a következők: tanácsi határozatok, ítéletek, magánjogügyleti bevallások. 136