Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

Pető Iván A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM HIVATALTÖRTÉNETE 1949-1967 Az Iparügyi Minisztérium feladatait az 1949. évi XV. törvény 1949. június 11-től két minisztériumra, a Könnyű-, illetve a Nehéziparira bízta. A két új ipari minisztérium szervezetéről a Népgazdasági Tanács 1949. július 14-én hozott — a kor szokásainak megfelelően — bizalmas határozatot (16/1949. sz. h.). Ebben kimondták: a minisztériumok szervezése „minden tekintetben azonos rendszer szerint történjen", a következő egységes elvek szerint: 1. Döntő szempont az áttekinthetőség, az egyéni felelősség fokozott érvényesítése, a felülvizsgálati utak megrövidítése, az egyéb bürokratikus rendszerek megszüntetése. A csoportfőnökök, ahol ennek megvannak a feltételei, a miniszternek legyenek alárendelve, „tehát lényegileg, mint miniszterhelyettesek működjenek". A miniszter első helyetteseként működő államtitkárnak konkrét feladatot is kell adni, de csak olyan mértékben, hogy az az általános irányításban ne akadályozza. 2. A miniszternek közvetlenül alárendelve ellenőrzési osztályt kell szervezni, melynek feladata: a) belső érdemi ellenőrzés a minisztérium és az alárendelt szervek felett, b) belső pénzügyi ellenőrzés, c) a kiadott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, d) „a fokozott éberség megvalósítása az egész szervezet működése terén", e) a főosztályok ellenőrzési szervének elvi irányítása. 3. A szakirányítást ellátó részlegeken kívül elnöki főosztály és elvi főosztályok is szükségesek a minisztériumban. 4. Az elnöki főosztályon belül, melyen belül személyzeti, pénzügyi, költségvetési, jogi osztályt kell felállítani, közvetlenül a miniszter alá rendelve. A személyzeti osztály intézi a minisztérium egész apparátusának személyi ügyeit, valamint az alárendelt vállalatok meghatározott vezetőinek kiválasztását. A pénzügyi és költségvetési osztály a korábbi számvevőségi feladatok számviteli részét veszi át - szólt a határozat. A jogi osztálynak a törvényelőkészítés mellett gyakorlati jogi teendőket is el kell látnia, tehát a vállalatok perképviseletét is. Ennek megfelelően a szakfőosztályokon egy-két jogi előadó maradhat, míg a minisztériumi jogi osztályon két csoport szervezendő, az elvi és a peres ügyeké. Az elnöki főosztályon belül a minisztertanácsi és a népgazdasági tanácsi ügyek előkészítésére, kiértékelésére külön csoportot kell szervezni. A népgazdasági tanácsi határozat a továbbiakban előírta a következőket: 5. Az elvi kérdések kidolgozására, koordinálására három főosztály szervezendő: a) munkaügyi, a munkaerőgazdálkodási, szakoktatási, illetve bér- és norma osztállyal, b) üzemgazdasági, vállalati pénzügyi, illetve anyag- és áruforgalmi osztályokkal, c) terv, terv-, illetve beruházás ellenőrzési osztályokkal. A utasítás külön kitért arra is, hogy a tervosztályon a szállítási tervekkel külön előadónak kell foglalkoznia. 81