Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Czuczor László: Az Országos Nép és Családvédelmi Alap (ONCSA) szervezete és működése / 43–56. o.

Az I. csoport 2. cím 1. rovat alatt felépítendő házak építéséhez szükséges és a város részéről átengedett házhelyek ellenértéke, a közmunkára adott kölcsönnel kapcsolatosan számolandó el... A

II. csoport 7. c. 2 rovat a kulturális célra, főleg népfőiskola támogatására és szegénysorsú gyermekek nevelésére 2000 P-t irányoz elő. A Felügyelőség részéről Heves megye költségvetését dr. Steller Mária és dr. Kerék Mihály szociális felügyelők írták alá Budapesten 1941. május 8-án. A Nép- és Családvédelem 1942. évi 4. (áprilisi) számában jelent meg egy cikk dr. Kerék Mihály tollából „Új megoldás a zsidóbirtokok felhasználásáról" címmel. Ennek egyes részleteit érdemes szó szerint idézni: „Az új kormány legelső feladatai közé iktatta a zsidó ingatlanok igénybevételének egyszerűsítését, meggyorsítását ... A vételár fele összegének készpénzzel kötelező kifizetése sok esetben lehetetlenné tette a tulajdoni szerzést stb. Tudott dolog, hogy a zsidó tulajdonban levő ingatlanokon a gazdálkodás hanyatlott. Mindez egy csapással megszüntethető, ha az új kormány tervei szerint a jogalap elbírálása a kevésbé bonyolult faj védelmi törvény alapján történik. (1942. évi XV. te.) Az új kormánynak az a terve, hogy a kisajátítást a zsidók tulajdonában levő erdőbirtokokra is kiterjeszti. Ilyenformán több mint 1 millió kh. kerülhet rövidesen a földbirtokpolitika retortájába ..." írja dr. Kerék Mihály. A Nép- és Családvédelem 1942. évi 4. számában jelent meg Tegzes László írása ,,Háború és szociálpolitika" címmel. Elgondolkoztató ez a néhány sor: „Az erkölcsiekben értékes, de anyagiakban elhagyott sokgyermekes családoknak az Országos Nép- és Családvédelmi Alap segítségével történő felemelését és teljes értékű beillesztését a magyar nemzeti közösségbe folytatni kell, sőt fokozni olyan módon és olyan mértékig,.amíg az lehetséges, és nem súrolja a közvetlen háborús érdekeket . . ." Amint figyelemmel kísérhettük az ONCSA munkatervek és költségvetések miniszteri jóváhagyásainál, — ha kölcsön formájában is — voltak olyan átcsoportosítások, melyek az előbb idézett írás szándékát támasztják alá. Edvi Illés „Kishaszonbérietek létesítése az igénybevett zsidóbirtokokon" c. tanulmánya az előbbi írások után következik ugyancsak a Nép- és Családvédelem c. szaklapban. Arra a kérdésre,hogy miképpen járjanak el a közjóléti szövetkezetek a következő esetekben: 1. ha nagyobb terjedelmű és nemcsak szántóból, hanem egyéb területekből is álló tanyás birtokokból 10 kh, gyengébb földeken 20—25 kh földbirtok kialakítására kerül sor. Kérdéses, hogy maradjon az ott meglevő tanya, vagy lebontásra kerüljön e? 2. Mi a teendő a fentiekhez hasonló összetételű, de tanyanélküli egyenkénti kisbér letek kialakításánál, mikor ajánlatos a társas jelleg? 3. Kisebb vagy nagyobb terjedelmű, de csak szántóból álló egy-egy kisbérletnyi terület kialakításának feltételeiről . . . 4. Amikor csak egy kisbérlő igényeinek megfelelő terület nagyságú birtokról van szó ... stb. Ferdinánd Dezső a zöldséges és gyümölcsös kertek létesítéséről írja a Nép- és Családvédelem Figyelő rovatában, hogy az egészséges népelemzés érdekében az új telepítésű gyümölcsösökben első helyen az almát és szilvát emeli ki, a lakóház körül s egyben annak védelmére a diót ajánlja. Zöldség és palánta szükségletként a házikertekben: a paradicsomot, paprikát, karfiolt, fejeskáposztát, kelkáposztát, sárgarépát, petrezselymet, vöröshagymát, fokhagymát, uborkát, tököt, babot, borsót, sóskát karalábét, retket, salátát, spenótot tartja fontosnak. 54