Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - IRODALOM - Máriaföldy Márton: Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Fejezetek hat évtized történetéből. Szeged, 1982. / 450–453. o.

ségét éppen itt, Csongrád megyében, pontosabban: Szegeden — kezdte.) A szerkesztő bevezető soraiban megemlíti, hogy „Könyvünk, mely viharos történelmi időket és szorgos hétköznapokat fog egybe, ünnepi alkalomra készült." Mégpedig: „A KISZ Csongrád megyei Bizottsága az elmúlt év áprilisában és decemberében tudományos felolvasó üléseket rendezett a KISZ X. kongresszusa tiszteletére, illetve a KIMSZ megalakulásának 63. évfordulója alkalmából. Kiadványunk túlnyomórészt az említett konferenciákon elhangzott előadások anyagából formálódott." A kötet megírásában 36 szerző működött közre, akik munkájukban olyan jeles intézmények támogatását is élvezték, mint a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történeti és marxista tanszékei, az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatósága és a Szegedi Orvostudományi Egyetem Marxizmus Intézete. A szerkesztés szakít azzal a hagyománnyal, amely szerint a mozgalmak (haladó, demokratikus vagy éppenséggel munkás) története csupán kongresszusok, értekezletek, jegyzőkönyvek, határozatok stb. gyűjteményéből áll. Ha ezt a módszert követte volna, bizonyára száraz, élettelen — egyszerűen szólva: unalmas — olvasmány kerekedett volna ki belőle. A kötet szerkezete természetesen igyekszik az időrendhez alkalmazkodni, de nem ragaszkodik mereven hozzá, bátran alkalmazza a tematikus módszert is. A mozgalmak történetét négy fejezetbe tömöríti, mindegyiket a témakör lényegére utaló idézet (József Attila, Radnóti) vezet be. Az ötödik már a , jelent éltető múlt, múltat ápoló jelen", azaz a haladó hagyományoknak napjainkban való továbbéléséről, ápolásáról szól. Az I. fejezet - ,Az időt mi hoztuk magunkkal" - a két világháború közötti időszakban a forradalmi ifjúsági mozgalom kibontakozását vázolja föl, a Tanácsköztársaság megdöntésétől kezdve. Az egyik írás a mozgalomban különösen jelentős helyet elfoglaló - a múlt évben elhunyt, de akkor még ifjúmunkásként tevékenykedő - Pusztai (Pipicz) Józsefről nyújt markáns jellemrajzot. 1930-ban tartották Ausztriában a KIMSZ II. kongresszusát, egy stájerországi turistaszálló padlásán, 30 résztvevővel. (Szeged képviselője Korom Mihály volt!) A MÉMOSZ szegedi ifjúsági tagozatának 1929—30-ban az ifjúmunkás csoport megszervezését, a benne folyó oktató-nevelő munkát elemzi egy másik cikk, majd a többi szól a művelődés és a szórakozás lehetőségeiről, de kitér a csoportnak a KMP-vel való kapcsolatára is. Az OIB és a KIMSZ csoportjainak tevékenységéről Szegeden a világválság és a második világháború időszakában maga a szerkesztő Hegyi András nyújt alapos, gondosan kidolgozott összefoglalást. A nem éppen veszélytelen munkáról a hatóságok is tudomást szereztek, ezt bizonyítják a mellékelt ügyészségi, kúriai iratok, kortársak visszaemlékezései stb. „Visszhang jöhet-é szavaidra e korban?" mottó vezeti be a 2. fejezet tanulmányait. Elsőként a szegedi egyetemisták, egymás között is gyakran rivalizáló, különféle világnézetű szervezeteit ismerhetjük meg. (A szegedi egyetem a Kolozsvárról menekült Ferenc József Tudományegyetemből alakult meg 1920-ban.) Ezt a témát folytatja a szegedi egyetemi ifjúság politikai szervezetét (SZEI), tagozódását, tartalmi munkáját bemutató kép a második világháború idején, a benne föllelhető jobb- és baloldali szellemi áramlatok differenciált érzékeltetésével. A SZEI-hez kapcsolódik erőteljesen az egyetemi színjátszás - köztük a nagy visszhangot kiváltó Hamlet-bemutató — is, amelynek szellemi irányítója és legfőbb támogatója nem kisebb ember, mint Szent-Györgyi Albert, aki az 1940-4l-es 451