Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - IRODALOM - Máriaföldy Márton: Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Fejezetek hat évtized történetéből. Szeged, 1982. / 450–453. o.

tanévben az egyetem rektori tisztét töltötte be. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma a 30-as évek haladó szellemi mozgalmának fénykora a szegedi egyetemen. A Kollégium születésének előzményeit, megalakulásának és önfeloszlásának körülményeit Csaplár Ferenc - akinek erről már korábban is jelent meg tanulmánya - két időszakra bontva taglalja. 1930-33 között a nép - világosabban: a parasztság - életkörülményeivel való megismerkedésen (falukutató egyetemisták!), majd 1933-38 között pedig az egyetemi színjátszáson van a hangsúly. Ez utóbbi időszakra már a német fasizmus előretörése is rávetíti árnyékát. A Művészeti Kollégium kiemelkedő tagja volt Buday György, aki a második világháború kitörése után Londonban maradt és ott bekapcsolódott a magyar antifasiszta emigráció munkájába. Buday Erdélyből került Szegedre, de az erdélyi fiatalokkal - főleg Jancsó Bélával — továbbra is tartotta levelezés útján a kapcsolatot. A ma fametszeteiről világszerte ismert Buday képeinek ihletője többnyire egy-egy irodalmi mű. Külön érdekességnek számít az Erdei-fivéreknek (Ferenc és Sándor) a munkásmozgalommal való találkozását és kapcsolatát bemutató cikk. (Nem hagyva ki belőle a gimnazista Sándornak emiatti fegyelmi eljárását, de azt sem, hogy a tantestület tagjai egyértelműen diákjuk mellett foglaltak állást!) A 3. fejezet - „Viszi a ködöt az idő" - a felszabadulást követő ifjúsági mozgalmakat tárgyalja 1956-ig terjedően. A Csongrád megyei szervezetek közül a MADISZ bizonyult a legerősebbnek. Mellette a koalíciós pártok és a felszabadulás előtti egyházi ifjúsági szervezetek nem tudtak széles tömegekre hatni. Bakai Ferenc két tanulmányban is foglalkozik a fölszabadulást követő évek ifjúsági szervezeteinek (MADISZ, Diákszövetség, önképzőkör, József Attila Népi Kollégium) sokszínű életével Makón. A NÉKOSZ keretein belül a szegedi Apáthy- és Móricz Zsigmond Kollégiumok tagságának a koalíciós korszak mindennapi gyakorlatában betöltött szerepét Vályi Zsuzsa ismerteti, egészen a NÉKOSZ-nak 1949 közepén történt feloszlatásáig. Ujabb tanulmány az október 23-hoz vezető utat tárja föl a szegedi egyetemen, bemutatja a DISZ és a MEFESZ együttműködésére irányuló kísérleteket, illetve a MEFESZ-nek a DISZ fölbomlasztására irányuló aknamunkáját, valamint a József Attila-körnek az ideológiai zűrzavart fokozó tevékenységét. „Tisztán meglátni csúcsainkat" - ez az alaphangja a 4. fejezetnek, amely már teljes egészében a néphatalom megszilárdulásának korszakában domborítja ki a Párt irányításával működő egységes ifjúsági szervezet jelentőségét. A bevezető tanulmány Komócsin Zoltánnak, a KISZ KB első titkárának életpályáját foglalja össze, benne kihangsúlyozva a KISZ létrehozására irányuló szervező és megerősítő, fáradhatatlan munkáját, érdemeit. Az idevágó cikkek a KISZ újjászervezéséről szólnak általában Csongrád megyében, illetve néhány városban részletesebben elemzik a KISZ-szervezetek munkáját a középfokú iskolákban és az egyetemeken, tárgyalják a vezetőképzést, az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtását, ismertetik a KISZ feladatait az ifjúság testi nevelésében. Egy cikk a hódmezővásárhelyi úttörők között indított, a gyerekek érdeklődésére számottartó mozgalmakat sorolja föl 1945 és 1970 között. A befejező részben a haladó hagyományoknak a kollégiumi nevelőmunkában tapasztalható továbbéléséről, és a Komócsin Zoltán nevét viselő ifjúsági mozgalomkutató szakkör tevékenységéről olvashatunk. 452