Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - ADATTÁR - Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc rehabilitációja 1906-ban / 423–433. o.

említett dilemma mellett ez a fordulat segítségére volt Bécsnek abban, hogy leszűkítse a magyar nemesség föld-bázisát, ugyanakkor a földből részesedett, — így honfiúsított-németek, osztrákok a magyar uralkodó osztály részeivé válva sikeresen alakíthatták alkalmanként a nemesség szembenállását udvarhű állásfoglalásra. A Rákóczi-birtokok tehát királyi adományként Habsburg-párti főurakhoz kerültek. Nem is szólva a kétszáz esztendő alatt történt módosulásokról, birtokosváltozásokról, amelyek már önmagukban is jelentős problémát vetettek volna fel. Képtelennek látszó helyzetet idézett volna elő a két évszázados döntés megbolygatása. Ezért zárt ki tehát a negyedik szakasz mindenféle esetleges magánjogi követelést. A törvényben egyetlen kötelezettségvállalással találkozunk: 550 000 korona az ünnepségek lebonyolítására, „amely az állami költségvetésben a miniszterelnökség átmeneti kiadásai között számolandó el s a pénztári készletekből fedezendő." 4. A képviselőház 1906. október 19-én tárgyalta első ízben a javaslatot. A konkrét törvényszöveg „vitáját" megelőzőn néhány határozatot hozott még a ház. Többek között kijelölte azt a négytagú bizottságot, amelynek feladata volt Orsovától Kassáig kísérni a hamvakat, valamint döntött arról, hogy 12 fős, képviselőkből álló díszőrség kerül majd a szarkofágok mellé a budapesti ünnepségek során.

28 A törvényjavaslat előterjesztője a kormányfő volt. A hivatalos indoklást („a nemzet közóhajának felelvén meg, nézetünk szerint indoklást nem kíván"

30

) néhány szóban kiegészítő miniszterelnöki felszólalás

31 jellegét és a király iránti változatlan bizalmat húzta alá. „A nemzet .. . közóhajának tett eleget felséges urunk, amikor a király és nemzet közötti bizalom újabb zálogául. . .elrendelni méltóztatott" a hamvak hazaszállítását. Csatlakozott hozzá az igazságügyi bizottság is:

32 Bizony Ákos, a bizottság előadója szerint „mire való is az indoklás? ... Hiszen ezt mindenki tudja s örömrepesve várja a pillanatot, hogy hazajöjjenek ismét bujdosó hőseink, hogy azután köztünk is maradjanak idők végtelenségéig tündöklő például az utódoknak a hazaszeretetben '\

33 Eközben fölkiáltások „buzdították": „megállt a szél Késmárk felett!", „Nem sír többé Bercsényi! stb. Vitáról nem is beszélhetünk. A törvény három napirendi tárgyalása során két hozzászólásra került sor: október 19-én Hódy Gyula képviselő kérte jegyzőkönyvbe vétetni, hogy az egész Ház fölállt, tisztelettel adózva a fejedelemnek,

34 később egy módosítást eszközöltek az előterjesztésnél: az „ev. egyház" helyett „ágostai hitvallású evangélikus templom" kitétel került a végső szövegbe. Az 1906:20. törvény a magyar burzsoá országgyűléseknek kétségkívül egyik leggyorsabban elfogadott és szentesített jogszabálya volt. A propozíció mindössze öt napig maradt javaslat: a 19-én beterjesztett indítványt már 25-én megküldték a királyhoz szentesítésre. Erihez természetesen szükség volt arra, hogy a főrendi ház a szokásos háromnapos határidejét lerövidítse. így is történt: a Ház elnökének sürgősségi indítványára tekintettel még aznap, amikor az átiratot a Képviselőháztól megkapták, megtárgyalták és egyhangúlag, a képviselőház által megállapított szerkezetben, módosítás nélkül elfogadták a törvényjavaslatot.

35 November 10-én már bejelenthették a Képviselőházban, hogy az uralkodó elfogadta és szentesítette a törvényt, mely a Magyar Törvénytárban az 1906:20 törvénycikként jelent meg.

36