Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - ADATTÁR - Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc rehabilitációja 1906-ban / 423–433. o.

Mezey Barna II. RÁKÓCZI FERENC REHABILITÁCIÓJA 1906-BAN Hetvenhat esztendővel ezelőtt, 1906. október 24-én az országgyűlés törvényt alkotott II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társainak rehabilitációjáról. E jogszabályt királyi leirat nyomán, néhány hét alatt készítették elő, s fogadták el a honatyák. Mégsem mondható azonban, hogy a törvényhozás e sietve megformulázott alkotása minden előzmény nélküli lett volna, hiszen ekkor már évtizedes küzdelem állott az ügy mögött. A rehabilitáció híveinek kezdeményezései azonban korábban sorra megtörtek a kormány s Bécs ellenállásán. 1. Mint ismeretes, az 1905. január 26-án tartott választásokon a szabadelvű kormánypárttal szembenálló, 67-es és 48-as csoportokat egyaránt tömörítő koalíció győzedelmeskedett, s megszerezte a képviselői mandátumok többségét. így az Osztrák-Magyar Monarchia rendszerében első ízben vereséget szenvedett kormánypárttal szemben az ellenzék került a miniszteri bársonyszékek közelébe. Az az ellenzék, amely a dualizmusnak Budapest javára történő megreformálását, a közös hadsereg magyarosítását követelte. Magyarországon azonban a csökevényes parlamentarizmus híján volt a „váltógazdálkodás" nyugati típusú rugalmasságának, de a Monarchia hatvanhetes rendszere sem élte volna túl a koalíciós program megvalósítását.

1 Ezért azután érthető, hogy Ferenc József felrúgva a parlamentarizmusnak nálunk amúgy is gyökértelen játékszabályait, hivatalnokkormányt nevezett ki. A kormány 1905. június 21. után, szemben a parlament bizalmatlansági határozatával, a koalíció által meghirdetett „ellenállási politikával", több lépésben elérte az ellenzék teljes behódolását. Az ellenálló törvényhatóságoktól megvonta az állami támogatást, gyűléstilalmat rendelt el, katonaság szállta meg a Ház épületét. Jól sikerült taktikával (a demokratikus választójogok jelszavával) szembeállította a koalícióval a szociáldemokrata pártot és a választók táborának egy részét; a tömegmozgalmak pedig arra késztették az ellenzéket, hogy szembenézzen a rettegett „forradalmi" megmozdulásokkal. 1906 áprilisában a megpuhított választási győztesek programjuk feladásának árán Wekerle Sándor vezetésével kormányt alakíthattak. A kabinet változatlan „kormány "-politikát követett: minden maradt a régiben.

2 Bécs és az új kormány érdeke a bizalom megteremtésében hamar találkozott, mit a feladott ellenzéki program helyett nemzeti színezetű ,Jiazafias" intézkedésekkel óhajtottak elérni. Újfent napirendre került tehát - most már az udvar által is szorgalmazottan - a magyar nemzeti múlt egyik legjelentősebb személyiségének, II. Rákóczi Ferencnek rehabilitációja. 2. A kiegyezés után a 48-as jelszavakkal föllépő ellenzék hamar felelevenítette a kuruc fejedelem alakját: zászlajára tűzte Rákóczi hamvai hazaszállításának ügyét.

3 Az udvarral alkalmanként szembeforduló nemesség már 1848 előtt is megidézte a Bécsnek oly kellemetlen emléket, de a kiegyezést követő kurucos-romantikus-nacionalista Rákóczi-kultusz sem állt távol a nemesi előjogokat védelmező rendi országgyűlések „Rákóczi-ébresztésétől".

4 Mindkettő messze különbözött a nép által őrzött Rákóczi-hagyomány tói, a tömegek körében életben tartott szabadsághozó fejedelmi képtől.

5 423