Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: Föglein Antal kései másolataiban és kiegészítéseivel / 391–414. o.

és azután vendégeskedtek. Mindössze hatan ültek egy nagy kerekded, fából való, arannyalezüsttel terített asztal körül, de mennél többet ettek-ittak, annál éhesebbek voltak. Ugy tetszett ,,mintha csak árnyék képében volt volna". Ördög mátkája nagyon szerette őt és sokszor el akarta vinni, de mikor szentelt vize volt vagy a plebanus mellett állott, nem birt vele. Egyszer a kéményen keresztül látogatta meg, de mivel Jézust emlegette, nem volt rajta hatalma. Megparancsolta neki, hogy a kínpadon ne valljon semmit, csak kiáltson (sikoltozzon) és mikor égetni, sütögetni kezdték, azt súgta a fülébe, hogy majd a pokolban nem fog szenvedni: „mert Isten nincsen, az mit akar az ember, azt cselekedheti." Az úriszéki pörök a megyei büntető törvényszéki iratoktól elkülönítve és időrendben csomókba kötve az alagsorban kissé homályos és nedves helyen Őriztetnek, de az alispán megígérte, hogy felhordatja azokat a magas földszinten lévő szép, nagy, száraz és világos terembe, hol a közgyűlési és törvénykezési iratok és jegyzőkönyvek (1723-1848) mellett az Acta miscellanea, Acta nobilitaria etc. kisebb gyűjteményeket őrzik, az úrbéri pörökkel, conscriptiókkal, a nemesi felkelésekre és népszámlálásra vonatkozó iratokkal együtt. De ebben a teremben találjuk a levéltárnak 1723-1849, összesen 212. csomóból álló legnagyobb gyűjteményét is, a teljesen rendezett elenchusokkal, betüsoros név- és tárgymutatókkal ellátott közgyűlési iratokat (Acta congregationum), valamint a gyűjteménynek 1861-től 1894 évig terjedő folytatását. Itt van az a nagy, titkos fiókos vasas láda is, melyben a vármegye anyagi ügyeit érdeklő szerződések, kötelezvények, alapító levelek stb. mellett az 1728. évtől kezdve megtartott (de éppenséggel nem fontos) országgyűlési meghívókat, a vármegye 1731. évi címeres levelét, és az eredeti armalisokat őrzik. Legrégibb a Thasnády-féle armális 1581-ből Báthory István lengyel királytól. Az 1848-49. évi eseményekre vonatkozó iratok gondosan össze vannak gyűjtve és a vármegyének Pity István nevű levéltárnoka 1860-ban hazafias buzgóságból külön tartalom jegyzéket is készített azokról. Ezt annál örömestebb constatálom, mert szabadságharcunk írott emlékei a legtöbb megyei levéltárban nagy rendetlenségben vannak, sőt sok helyről nyomtalanul eltűntek. Eredeti, kézzel írt kései másolat — Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. 9 Fejér vármegye levéltára

11 A közgyűlési jegyzőkönyvek - mint az iratok közt lévő conceptusokból készült hiteles másolatok 1692. évtől fogva csaknem hiánytalanul megvannak. Az összefüggő iratok szintén 1692. évtől kezdve maradtak fen és külön borítékokba téve, kemény papír táblák közé rakott csomókban a levéltár eredeti berendezéséből való állványokon, magas, boltíves, száraz és világos helyiségekben őriztetnek. A közgyűlési iratok az Actorum politicorumfasc. I. stb. stb. jelzetű gyűjteményben találhatók, melynek kiegészítő részét képezik a Benigna mandata, intimata et correspondentia 401