Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok iratainak forrásértéke / 299–313. o.

szabályozások esetében vízfolyásonként külön számokkal láttak el, de itt találhatók a hivatal szervezésére, ügyvitelére vonatkozó iratok is.

6 A vízikönyvi irattár a Vízügyi Levéltárban van, azonban az eredeti rend megbomlása miatt új, a levéltárban kialakított tárgyi csoportosításban. Itt külön állagban őrzik a terveket is, amelyek a Duna—Tisza közi lecsapolásokra, belvízelvezetésekre vonatkoznak a századfordulótól az 1940-es évekig. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon csak az élő vízikönyvek találhatók. 2. A Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal iratai zömében a Vízügyi Levéltárba kerültek. Az anyag nagyobbik része (21,10 fm) engedélyezési iratokból áll, ahol megyék szerint (Fejér, Tolna, Veszprém) három sorozatot különítettek el. A másik állagba a vármegyéktől átvett vízikönyvek tartoznak, amelyeket a hivatal területén egységesen, vízfolyásonként csoportosítottak, és létesítményenként külön számmal láttak el.

7 A tervtárat a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság az 1960-as években kiselejtezte, az élő vízikönyvek pedig még a hatósági osztály birtokában vannak.

8 3. A Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal iratai meglehetősen szétszóródtak. A Vas megyei Levéltárban 5,80 fm engedélyezési iratot őriznek, míg az anyag másik része (7,50 fm) - a jogutód szervek irataival kiegészítve az Országos Vízügyi Levéltárba került. Az iratokat létesítményenként és vízfolyásonként csoportosították, sajnos azonban az 1930-as években az egyes csomagok selejtezésére került sor, és ekkor a 19. századi anyag egy részét megsemmisítették. A gyűjtemény — tárgyi csoportosításban - a hivatal ügyviteli iratait is tartalmazza. A vízikönyvi iratokból a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóságról 11,15 fm került az Országos Vízügyi Levéltárba. Ez az anyag az igazgatóság mai illetékességi területének megfelelően Vas, Zala, Győr-Sopron, Somogy vármegyék alispáni hivatalaiban keletkezett iratokat tartalmazza, megyénként csoportosított dosszié rendszerben.

9 A vízügyi igazgatóságon Őrzik a Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal külön kezelt terveit, és az élő vízikönyveket. 4. Az 1922-ben alakult Győri Kultúrmérnöki Hivatal átvette a szombathelyi engedélyezési iratainak egy részét, amelyeket a korábban kialakult rendszerben kezelt tovább. A saját működése során keletkezett iratokat azonban már vízfolyásonként csoportosítva számokkal látta el, és a főszámokon belül az egyes létesítmények alszámokat kaptak.

10 Az engedélyezési iratokból, amelyek az ügyviteli iratokat is magukban foglalják, 0,20 fm a Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltárban, 8,80 fm — a jogutódok irataival kiegészülve - a Vízügyi Levéltárban van. A másik állagot a vármegyei vízikönyvi iratok jelentik, amelyeket keletkezésük sorrendjében, a szombathelyi iratokhoz hasonlóan, minden érdekelt megyében létesítményenként csoportosítottak, és a dossziékat arab számokkal látták el. Mivel a vízügyi igazgatóság megalakulásakor a hatósági osztály irattárát egységesítették, az anyagon új számozást hajtottak végre. A vízikönyvi iratokból 8,85 fm került a Vízügyi Levéltárba, és itt őrzik a tervek egy részét is, amelyek főként nyárigátak építésére vonatkoznak. 5. A Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal ügyviteli és engedélyezési iratai a Vízügyi Levéltárban találhatók. Az ügyviteli iratokat (1, 20 fm) iktatószámaik szerinti csoportosításban irattározták, és azok irattári segédkönyvekkel kutathatók. Az engedélyezési iratokat a kultúrmérnöki hivatalban megyék, ezen belül vízfolyások és létesítmények szerint kezelték, majd a vízügyi igazgatóság irattárának kialakításakor új számozást kaptak. 303